A vállalatok több mint 70 százaléka ismeri a fenntartható fejlődési célokat

2019. 01. 11., 14:02

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72 százaléka) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10 százalékos növekedést jelent.

A konkrét lépések és a célok integrálása azonban számos vállalat esetében még mindig várat magára, mert a szervezetek nehezen képesek meghatározni, hogy a szokásos üzleti tevékenységeken túl milyen intézkedéseket kell tenniük.

A PwC „Ígéret és valóság” című tanulmánya 21 országban és hat ágazatban, több mint 700 tőzsdén jegyzett cég vállalati és fenntarthatósági jelentései alapján azt vizsgálja, hogy a fenntartható fejlődési célok milyen mértékben épülnek be az üzleti stratégiába, a tervezésbe és a jelentéstételbe.

A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals, SDG-k) 17 célt, a célokhoz kapcsolódó alcélokat és a teljesítés mérésére szolgáló mutatókat tartalmaznak. A célok tájékozódási pontként segítik a szervezeteket abban, hogy a világ környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásait kezelni tudják.

A becslések szerint az SDG-k csupán az új üzleti lehetőségeket tekintve több milliárd dollárnyi bevételt és költségmegtakarítást, valamint több száz milliónyi új munkahelyet eredményezhetnek.[1]

A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az SDG-k több mint három éve vannak jelen a globális üzleti életben és a vállalatok jelentős arányban fejezik ki a célok melletti elköteleződésüket, még nem állnak egymással összhangban a vállalatok azzal kapcsolatos szándékai és képességei, hogy az SDG-ket üzleti stratégiájukba beépítsék és erről jelentést tegyenek.

  • A tanulmányban szereplő vállalatok 72 százaléka tesz említést az SDG-kről, többségük (60 százalék) inkább a fenntarthatósági jelentésében, nem pedig a pénzügyi vagy átfogó jelentéseiben.
  • A vállalatok 50 százaléka határozott meg kiemelt SDG-ket.
  • Csupán 28 százalék azon vállalatok aránya, melyek a célokhoz kapcsolódóan érdemi teljesítménymutatókat (KPI-ket) neveznek meg.
  • A vállalatok 27 százaléka említi az SDG-ket az üzleti stratégiája részeként.
  • Az éves jelentésekben a vezérigazgatói vagy elnöki nyilatkozatok 19 százaléka említi az SDG-ket.
  • A kiemelt SDG-ket megnevező vállalatok jelentései a minőségre 5-ből átlagban 2,71 pontot kaptak.
  • A technológia; média és távközlés; valamint az energia-, közműipar és bányászat ágazatok állnak vezető helyen azon a téren, hogy említik-e az SDG-ket a jelentéseikben.

„A széles körű tájékozottság és a célok integrálása terén megtett előrelépés az SDG-k szempontjából pozitív, de csupán apró lépés. A 17 cél mindegyike esetében olyan sürgető, valós problémák állnak a háttérben, amelyek közvetlen hatással vannak az üzleti világra. A célokkal szembeni egyértelmű nyitottság ellenére számos szervezet nem rendelkezik a kötelezettségvállalások kézzel fogható üzleti lépésekké történő alakításához szükséges stratégiával, kultúrával és eszközökkel” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A vállalatok közül legtöbben a tavalyi évvel megegyezően a tisztességes munkát és a gazdasági növekedést (8. cél), az éghajlatváltozás elleni fellépést (13. cél), illetve a felelős fogyasztást és termelést (12. cél) választották kiemelt célként. Néhány esetben úgy tűnik, hogy a vállalatok meglévő tevékenységeknek és már alkalmazott mérőszámoknak megfeleltethető SDG-kről számolnak be a jelentéseikben.

„A kitűzött célok terén úgy lehet sikert elérni, ha azokat az üzleti stratégia központi részévé tesszük. Az, hogy a vállalatok a hatóságok felé benyújtott jelentéseikben mit terveznek szerepeltetni, mit mérnek és miről számolnak be, jól jelzi a stratégiájukat és prioritásaikat átható törekvéseiket. Változatlanul a szervezetek élén álló vezérigazgatók alakítják a stratégiát, ami beépül a fő teljesítménymutatókba és a jelentéstételbe. Az elkötelezettség kedvező jeleként értékelhető, hogy növekszik a jelentéseikben az SDG-kkel kapcsolatos kihívással foglalkozó vállalatok száma. Emellett egyre inkább szükség lesz olyan stratégiákra is, amelyek a szokásos üzleti célkitűzéseken túl a kínálkozó lehetőségeket tartják szem előtt” – hangsúlyozta Karsai Janka, a PwC Magyarország fenntartható üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.

További információk a felmérés weboldalán találhatóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS