A vállalatok több mint 70 százaléka ismeri a fenntartható fejlődési célokat

2019. 01. 11., 14:02

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72 százaléka) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10 százalékos növekedést jelent.

A konkrét lépések és a célok integrálása azonban számos vállalat esetében még mindig várat magára, mert a szervezetek nehezen képesek meghatározni, hogy a szokásos üzleti tevékenységeken túl milyen intézkedéseket kell tenniük.

A PwC „Ígéret és valóság” című tanulmánya 21 országban és hat ágazatban, több mint 700 tőzsdén jegyzett cég vállalati és fenntarthatósági jelentései alapján azt vizsgálja, hogy a fenntartható fejlődési célok milyen mértékben épülnek be az üzleti stratégiába, a tervezésbe és a jelentéstételbe.

A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals, SDG-k) 17 célt, a célokhoz kapcsolódó alcélokat és a teljesítés mérésére szolgáló mutatókat tartalmaznak. A célok tájékozódási pontként segítik a szervezeteket abban, hogy a világ környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásait kezelni tudják.

A becslések szerint az SDG-k csupán az új üzleti lehetőségeket tekintve több milliárd dollárnyi bevételt és költségmegtakarítást, valamint több száz milliónyi új munkahelyet eredményezhetnek.[1]

A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az SDG-k több mint három éve vannak jelen a globális üzleti életben és a vállalatok jelentős arányban fejezik ki a célok melletti elköteleződésüket, még nem állnak egymással összhangban a vállalatok azzal kapcsolatos szándékai és képességei, hogy az SDG-ket üzleti stratégiájukba beépítsék és erről jelentést tegyenek.

  • A tanulmányban szereplő vállalatok 72 százaléka tesz említést az SDG-kről, többségük (60 százalék) inkább a fenntarthatósági jelentésében, nem pedig a pénzügyi vagy átfogó jelentéseiben.
  • A vállalatok 50 százaléka határozott meg kiemelt SDG-ket.
  • Csupán 28 százalék azon vállalatok aránya, melyek a célokhoz kapcsolódóan érdemi teljesítménymutatókat (KPI-ket) neveznek meg.
  • A vállalatok 27 százaléka említi az SDG-ket az üzleti stratégiája részeként.
  • Az éves jelentésekben a vezérigazgatói vagy elnöki nyilatkozatok 19 százaléka említi az SDG-ket.
  • A kiemelt SDG-ket megnevező vállalatok jelentései a minőségre 5-ből átlagban 2,71 pontot kaptak.
  • A technológia; média és távközlés; valamint az energia-, közműipar és bányászat ágazatok állnak vezető helyen azon a téren, hogy említik-e az SDG-ket a jelentéseikben.

„A széles körű tájékozottság és a célok integrálása terén megtett előrelépés az SDG-k szempontjából pozitív, de csupán apró lépés. A 17 cél mindegyike esetében olyan sürgető, valós problémák állnak a háttérben, amelyek közvetlen hatással vannak az üzleti világra. A célokkal szembeni egyértelmű nyitottság ellenére számos szervezet nem rendelkezik a kötelezettségvállalások kézzel fogható üzleti lépésekké történő alakításához szükséges stratégiával, kultúrával és eszközökkel” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A vállalatok közül legtöbben a tavalyi évvel megegyezően a tisztességes munkát és a gazdasági növekedést (8. cél), az éghajlatváltozás elleni fellépést (13. cél), illetve a felelős fogyasztást és termelést (12. cél) választották kiemelt célként. Néhány esetben úgy tűnik, hogy a vállalatok meglévő tevékenységeknek és már alkalmazott mérőszámoknak megfeleltethető SDG-kről számolnak be a jelentéseikben.

„A kitűzött célok terén úgy lehet sikert elérni, ha azokat az üzleti stratégia központi részévé tesszük. Az, hogy a vállalatok a hatóságok felé benyújtott jelentéseikben mit terveznek szerepeltetni, mit mérnek és miről számolnak be, jól jelzi a stratégiájukat és prioritásaikat átható törekvéseiket. Változatlanul a szervezetek élén álló vezérigazgatók alakítják a stratégiát, ami beépül a fő teljesítménymutatókba és a jelentéstételbe. Az elkötelezettség kedvező jeleként értékelhető, hogy növekszik a jelentéseikben az SDG-kkel kapcsolatos kihívással foglalkozó vállalatok száma. Emellett egyre inkább szükség lesz olyan stratégiákra is, amelyek a szokásos üzleti célkitűzéseken túl a kínálkozó lehetőségeket tartják szem előtt” – hangsúlyozta Karsai Janka, a PwC Magyarország fenntartható üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.

További információk a felmérés weboldalán találhatóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 24., 09:37
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS