A pénzügyi eredményességhez ma már szükséges a stratégiai alapú CSR-tevékenység

2024. 01. 03., 12:10

A hazai vállalkozások elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalásban (CSR), ugyanakkor távol vannak attól, hogy valódi megoldásokat nyújtsanak a szociális és környezeti problémák hatékony kezelésére – derül ki a WHC Csoport és a Scale Impact közös kutatásából.

A megkérdezett vállalatok 49 százaléka évente kevesebb mint 5 millió forintot, a menedzsment pedig mindössze havi néhány munkaórát tud CSR-aktivitásokra fordítani. A cégek több mint felénél a HR területhez tartozik a társadalmi felelősségvállalás, ám az erre szánt kapacitás és erőforrás nagyon limitált – így a kitűzött stratégiai célok leginkább elszigetelt tevékenységekben valósulnak meg – áll a két társaság közleményében, amely a kutatás eredményeit foglalja össze.

Közel 50 hazai vállalat HR vezetőinek bevonásával készített felmérést a WHC Csoport és a Scale Impact, hogy képet kapjanak arról, hogyan és milyen mértékben jelenik meg a gyakorlatban a CSR és a HR területek stratégiai összekapcsolódása Magyarországon. Az átlagosan 100 milliárd forint árbevételű, összesen mintegy 120 ezer munkavállalót foglalkoztató cégek döntő többsége pontosan látja a társadalmi felelősségvállalás és a környezettudatos működés szerepének változását, illetve érzékeli a külső és belső érdekcsoportok részről jelentkező elvárásokat. Ennek megfelelően a megkérdezett vállalatok közel kétharmada rendelkezik CSR és/vagy fenntarthatósági (ESG) célkitűzésekkel,ám döntő többségük nem integrálja a vállalati stratégiába ezeknek a területeknek a működését – így pedig nehéz valódi változást elérni.

„Az információs társadalom korából a felelősségteljes – purposeful – társadalom irányába tartunk. A vállalatok működésének társadalmi és környezeti hatása sokkal láthatóbb, mint ahogy azt vezetőik gondolják. Ezért a szavak nem sokat számítanak, a cégeknek muszáj ténylegesen és radikálisan tenni, ha meg akarják tartani a munkavállalóikat és vevőiket, ügyfeleiket” – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója.

Szűkösek a források, fókuszban a munkáltatói márka

A kutatásban megkérdezett cégek több mint felénél (55 százalék) a HR területhez tartozik a társadalmi felelősségvállalás, ám az erre fordított menedzsment kapacitás és erőforrás nagyon limitált. Sok helyen a PR (19 százalék) vagy a marketing (7 százalék) felel az ehhez kapcsolódó aktivitásokért, de van, ahol közvetlenül a vállalatvezető (6 százalék) – írják a közleményben, majd hozzáteszik, a megkérdezettek közel fele mindössze havi néhány órát fordít csak erre a területre, a teljes vállalaton belül pedig a CSR-rel foglalkozó kollégák száma átlagosan még az 1 főt sem éri el, ez a résztvevők mintegy háromezer fős átlaglétszámához viszonyítva nagyon rossz arány. A CSR-re költött összeg a cégek 49 százalékánál nem érte el az 5 millió forintot, negyedénél viszont meghaladta az 50 milliót.

A Corporate Citizenship területén a nemzetközi szakirodalom szerint a vállalatok társadalmi felelősségvállalása területén létező 5 szint közül (kezdő, elkötelezett, innovatív, integrált, transzformatív) a legtöbb hazai cég legfeljebb elkötelezett, vagyis csupán a második lépcsőfokot éri el. A kezdő szinten lévő vállalatok leginkább csak a törvényi elvárásoknak szeretnének megfelelni, az elkötelezettek már párbeszédet folytatnak az érdekcsoportjaikkal és tesznek vállalásokat is, ám ez távol van attól, hogy normává tegyék a hatásmérést, az erőforrások átszervezését, valamint integrálják a felelősségvállalást a vállalat mindennapjaiba. A transzformatív cégek valódi megoldásokat is képesek adnak a szociális és környezeti problémák kezelésére.

A vállalati HR-szakemberek által megvalósított CSR-programok többsége a munkáltatói márkaépítéshez és a csapatépítő (65-65 százalék) tevékenységekhez kapcsolódik, ezeket az oktatás-képzés (45 százalék), az onboarding (új munkavállalók integrálása), valamint a toborzás-kiválasztás (42-42 százalék) területe követi. Ez nem meglepő, tekintve, hogy a cégek többségénél ma már a munkavállalók számítanak a legfontosabb érdekcsoportoknak.

Miközben a munkaerőpiacra folyamatosan érkező új generációk számára a vállalati CSR-tevékenység és annak kommunikációja már inkább bizalomnövelő tényező és egyre szorosabban kapcsolódik az employer brandinghez, a kutatásból az derült ki, bár egyre inkább fókuszba kerül a CSR, mégis kicsit még „mostoha gyerekként” kezelik a vállalati stratégiában.

„Egyelőre a CSR sokszor nem több az év végi cipősdoboz akciónál, faültetésnél, és ad-hoc kiosztott támogatásoknál” – teszi hozzá Lévai Gábor, aki úgy látja, amíg külön CSR-ről beszélünk, nem fognak a vállalati stratégiában megfelelő helyre kerülni a különböző stakeholderek (a vállalat érintettjei) elköteleződését erősítő aktivitások köre.

„Ugyanis a tulajdonosokon kívül más fontos szereplők is vannak egy cég életében, akiket értelemszerűen nem lehet az év végi osztalékkal „boldoggá tenni”. A munkatársak, a cég székhelye környékén élők, a beszállítók, vagy akár a természeti környezet máshogy és mástól lesz elégedett és elkötelezett, mint a tulajdonosok, ezért más tevékenységeket is végeznie kell a cégnek, mint amelyek az év végi eredményt maximalizálják” – húzza alá a Scale Impact társalapítója.

Lévai Gábor ezzel együtt határozottan a mellett érvel, miszerint a nem pénzügyi célok kitűzése és elérése ma már bizonyíthatóan visszahat a pénzügyi eredményekre is.

Az elmúlt év egyik nemzetközi kutatásából az is kiderült, hogy manapság a cégek legfontosabb stakeholdere már nem is az ügyfél, hanem a munkavállaló, beelőzve a tulajdonosokat is, hiszen sokkal drágább egy megfelelő új munkavállaló megtalálása, mint a meglévő megtartása. Ezért az ebbe az irányba mutató aktivitások kimutathatóan megtérülnek.

Több és jobb együttműködésre van szükség

A vállalatok nagy része biztosít lehetőséget önkénteskedésre a munkavállalói számára, 55 százalékuk segít pénzzel, 52 százalékuk emellett tudással is nonprofit szervezeteket. A legnépszerűbb programok a helyi közösségek és az oktatási tevékenységek támogatására, illetve a környezetterhelés csökkentésére irányulnak, továbbra is kedvelt aktivitás a szemétszedés és a faültetés. A vállalati szakértők visszajelzései azonban azt mutatják, hogy a nonprofitok nagy része még mindig nem tud megfelelni a partnerséggel járó elvárásoknak. Ez azért probléma, mert a két szektor közti legígéretesebb együttműködési lehetőség az, ha a szervezet nem támogatást kap, hanem szolgáltatóvá, beszállítóvá vagy együttműködő partnerré válik a cégek számára.

„A CSR-aktivitások ma már amellett, hogy a gyakorlatban járulnak hozzá a társadalom jobbá tételéhez, fontosak a munkáltatói márka szempontjából, vállalati szinten megtartó értékük van, de jelentőségük az üzleti aspektus tekintetében is kiemelkedő. A CSR-ra stratégiai szinten kell gondolnunk, a sikeres aktivitásokhoz pedig mindenképpen szükség van civil partnerre. Mi például az Ökumenikus Segélyszervezettel működünk együtt hosszú távon stratégiai partnerként” – teszi hozzá Sáfrány Lilla, a WHC Csoport HR vezetője.

Összességében a kutatás eredményei egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a vállalati stratégiát támogató CSR tevékenység nem elsősorban pénz, sokkal inkább stratégiai gondolkodás, tervezés és menedzsment kapacitás kérdése.

Joggal feltételezhetjük, hogy két típusú vállalkozás van, az egyik már foglalkozott CSR-ral és hisz benne, a másik még nem, vagy nem ismeri igazán.

„A világ változásai abba az irányba mutatnak, hogy utóbbiak esetében a CSR felé való nyitás rövid időn belül kényszer lesz, ugyanis a legnagyobb cégeknek 2024-től, a kisebbeknek fokozatosan, de legkésőbb 2027-től be kell számolniuk a nem pénzügyi teljesítményükről is, nemzetközi cégek beszállítóinak pedig sokszor már most is kell ilyen adatot szolgáltatniuk. Ezekbe a riportokba lehet olyasmit is írni, amivel az adott cég csak „kipipálja” a teendőit, de ez előbb vagy utóbb hátrányt fog okozni azokkal a versenytársakkal szemben, akik komolyan veszik a társadalmi és környezeti felelősségvállalási aktivitásukat” – mondja Lévai Gábor.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS