A pandémia után is elvárás marad a home office

2022. 02. 25., 14:12

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra.

A home office-hoz való hozzáállást, az adókedvezmények hatásait, a munkaerőpiaci trendeket és az állásbörzékhez való hozzáállást is vizsgálták a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss online kutatásban. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.

„A javarészt budapesti vállalatok által adott válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többségénél továbbra is van lehetőség otthoni munkavégzésre (93,9 százalék): 33,3 százaléknál teljes munkaidőben, 60,6 százaléknál csak részlegesen, míg mindössze 6,1 százalékuk nem támogatja ezt a munkavégzési formát. Az utóbbi körhöz tartozó cégek jellemzően olyan gyártóipari, turisztikai vállalatok, ahol a munka jellegéből fakadóan elengedhetetlen a személyes jelenlét” –mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

A válaszadók szerint inkább valószínű, hogy hosszú távon is megmarad a kialakult home office lehetősége a vállalatok életében. A legtöbb cég inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az állásra jelentkezők lakhelye mindegy. A válaszok szerint speciálisan, a home office-ban végezhető munkakörök nem jelentek meg a pandémia kirobbanása óta. Az is kiderült, hogy a keletkező plusz otthoni költségek is kevésbé támogatottak és a fizetésben sem várható eltérés az otthonról és irodából dolgozók esetében, áll a Budapesti Műszaki Egyetem és a Műegyetemi Hallgatói Kft . munkatársai által készített kutatásban.

4 napos munkahétben most még nem gondolkodnak a cégek

Ami az adókedvezményeket illeti, a felmérés szerint a megkérdezettek többsége nem tervezi növelni a 25 év alatti munkavállalók számát a cégénél, ugyanakkor az újonnan felvett 25 év alattiak bruttó bére nem tér el többségben a korábbiaktól. Azaz az adókedvezmény következtében sok esetben a gyakorlatban is nő a 25 évnél fiatalabbak nettó munkabére.

A megkérdezett munkáltatókra inkább jellemző, hogy minden évben növelik a fizetés mértékét. Leginkább a megfelelő teljesítmény szerinti emelés jellemző, melyet az infláció mértékével történő átalános emelés követ. A minimálbér növekedése miatti általános emelés a legkevésbé jellemző tulajdonság.

A vizsgált munkaerőpiaci trendek, munkaszervezési módszerek között mindössze 2 olyan szerepel, melyet a megkérdezettek legalább fele már használ vagy tervez használni az elkövetkező egy évben: a rendszeres közösségépítő programok és a nyitott iroda. Az innovatívabb megoldásokat, mint például a délutáni pihenő idő, 4 napos munkahét vagy a gyerekbarát iroda – amely a Covid-19 során talán még fontosabbá vált – a legtöbb vállalat egy éven belül nem tervezi bevezetni.

A pandémia lehetséges hatásai közül mindössze egy olyan van, ami a megkérdezettek többségét jellemzi. Többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb megfelelő jelölteket találni a kínált pozíciókra. A munkáltatói elvárások nem nőttek és a keresett munkavállalói tulajdonságok fontossága sem változott igazán. A munkavállalók oltottsága sem kiemelt szempont: mindössze a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott erről inkább jellemző tulajdonságként.

Jön az ország legnagyobb állásbörzéje

A válaszoló vállalatok 68 százaléka már vett részt korábban valamilyen állásbörzén. A megkérdezettek többsége egyetértett abban, hogy egy évben több állásbörzén is érdemes szerepelniük, és annak hatékonyságát és jövőjét is a jelenléti formában látják. Mindeközben a magasnak tartott részvételi díj visszatartó tényező lehet a részvételben.

Magyarország legnagyobb állásmustráját, a Műegyetemi Állásbörzét 2022. március 22-én és 23-án immár 51. alkalommal rendezik meg. A mostani kutatás eredményei szerint az eseményen résztvevő vállalatok többsége mérnök végzettségű munkavállalókat keres.

Az állásbörzén próbálják segíteni a fiatalokat abban, hogy képzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelően számukra ideális munkahelyet találjanak, ahol az egyetemen tanultakat a gyakorlatban is hasznosítani tudják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS