A pandémia előtti szinthez közelít a nagyvállalatok optimizmusa

2021. 05. 26., 13:45

Lényegesen derűlátóbbak lettek a legnagyobb cégek a tavaly év végéhez képest, legalábbis ami a saját kilátásaikat illeti – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021. első negyedéves adataiból. Az index 13 pontos ugrással jelenleg 3 ponton áll, megközelítve ezzel a pandémia előtti értékeket, ami annak köszönhető, hogy a cégek saját kilátásaik tekintetében kifejezetten optimisták.

Jelentős mértékben javultak a hazai, 2 milliárd feletti éves árbevételű nem-állami vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai. A K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi, 2021. első negyedéves adatai alapján az index az eddigi legnagyobb, 13 pontos ugrásával mínusz 10-ről 3 pontra emelkedett, így a válság előtti időszakhoz hasonlóan ismét pozitív tartományban van.

„A látványos pozitív változás annak köszönhető, hogy a válaszadók saját helyzetükre vonatkozó kilátásai minden eddiginél nagyobb mértékben javultak. A vállalati részindex ugyanis 15 pontos növekedéssel jelenleg 12 ponton áll, elérve ezzel a pandémia előtti szintet. A cégek saját magukba vetett bizalma abból is látható, hogy amíg tavaly év végén csupán 15 százalékuk gondolta úgy, hogy a vállalat gazdasági helyzete jobb lesz az elkövetkezendő egy évben, addig az első negyedévben már tízből közel négy vezető vélekedett így (38 százalék). Ennél optimistábbak utoljára 2017. negyedik negyedévében voltak. Emellett a gazdasági környezetről való vélekedés is valamivel kedvezőbb lett, mivel a makro részindex -28-ról -22 pontra nőtt. Igaz, ezzel a javulással együtt is ez még mindig az eddigi második legalacsonyabb eredmény a részindex esetében” – hangsúlyozta Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Lendületet kaptak a cégek

A következő egy évre vonatkozó várakozások jelenleg a különböző szektorok és cégméret szempontjából is meglehetősen egységes képet mutatnak. A legnagyobb mértékű, 20 pontos növekedés a szolgáltató szektorban figyelhető meg, de az ipar és a kereskedelem esetén is jelentős, 13, illetve 11 pontos emelkedés történt. A cégméretet vizsgálva egyedül a 10 milliárd forint éves árbevételű vállalatok várakozásai vannak a 3 pontos átlagindexérték felett (6 ponton), míg a 2–4 milliárd forint árbevétel kategóriába eső cégek várakozásai ugyanennyivel az átlag alatt vannak (a semleges 0 ponton).  

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS