Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy évre vonatkozóan. A K&H nagyvállalati növekedési index 2024 második negyedévében -2 pontról -4 pontra mérséklődött, ezzel egy éve csökkenő pályán van. Az eredmény mögött kettős hatás látható: míg a gazdasági kilátásokra vonatkozóan pesszimizmus figyelhető meg, addig a saját helyzetüket sokkal kedvezőbben látják.
Az első negyedéves eredményekhez képest újabb 2 ponttal mérséklődött a K&H nagyvállalati növekedési index, így jelenleg -4 ponton áll. A kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező hazai cégek várakozásait jelző index ezzel negyedik negyedéve csökkenő pályán van. „A legutóbbi eredmények csekély mértékű negatív elmozdulást mutatnak, a vállalatok működését meghatározó tényezők egyikében sem látható nagyobb romlás, igaz, javulás sem. A 2022 második félévében elkezdődött bizakodás eltűnt, és jelenleg inkább egyfajta kedvetlenség, kivárás jellemzi a szektort. Ezzel együtt az eredményekből az is kiderül, hogy a gazdasági kilátásokra vonatkozó várakozások húzzák le az indexet, a cégek a saját helyzetükre vonatkozó kilátásai ugyanis továbbra is pozitívak” – magyarázta az eredményeket Hodina Péter, a K&H Vállalati banki értékesítési igazgatóságának vezetője.
A gazdasági helyzet romlását elsősorban egy éves távon prognosztizálják a cégvezetők, ugyanis 43-ról 52 százalékra ugrott az erre számító cégek aránya. 3 éves távon azonban nem tapasztalható ez a pesszimizmus, ott a cégek túlnyomó többsége (86 százalék) stagnálást vagy javulást valószínűsít.
A cégek jövedelmét meghatározó tényezők közül továbbra is az infláció áll az első helyen, annak ellenére is, hogy a fogyasztói árak emelkedésének mértéke lényegesen lecsökkent. A cégek 57 százaléka jelezte, hogy a következő egy évben ez lesz számukra a leginkább meghatározó. Ezt követően második helyre jött fel a gazdaságpolitika alakulása, amit éppen a cégek fele jelzett meghatározó faktornak. Harmadik helyen pedig a forintárfolyam alakulását jelölték meg a nagyvállalatok akadályozó tényezőként: 46 százalékkal a hazai vevők fontosságát is megelőzi (41 százalék).
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.