A nagyvállalatok is megszenvedik a magas energiaárakat

A nagyvállalatok is megszenvedik a magas energiaárakat
2023. 03. 02., 15:07

Érzékenyen érinti a nagyvállalatokat az energiaárak emelkedése, de a működésüket szerencsére nem veszélyezteti – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 utolsó negyedéves méréséből. A rezsiköltségeket elsősorban a fűtés és világítás korlátozásával csökkentik, de az energetikai rendszerek korszerűsítése is a top 3 intézkedés között szerepel. Ehhez lehet nagy segítség a K&H-nál is elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelyben kedvező feltételek mellett vehető igénybe beruházási és zöld beruházási hitel.

Az elszabaduló energiaárak a nagyvállalatokra is hatással vannak. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index 2022 utolsó negyedévi eredményei szerint a nagyvállalatok közel felét (48 százalék) hátrányosan érinti az energiaárak emelkedése, de mindössze pár százaléknál (4 százalék) veszélyezteti a cég működését. Hasonlóan magas arányban vannak azok is, akiknek csak kismértékben befolyásolja a cég működését (44 százalék).

„Az emelkedő energiaárak mellett a gyorsan változó gazdasági környezet, az alapkamat, az infláció és az alapanyagárak emelkedése mind kihívás elé állítja a nagyvállalatokat. A gazdaság élénkülése és növekedése azonban hitelezés nélkül szinte lehetetlen. A mostani magas kamatkörnyezetben a kkv-k mellett a nagyvállalatoknak is nagy segítség lehet a nemrég újraindított és már a K&H-nál is elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói. A Forgóeszköz- és Beruházási Hitel a futamidő végéig fix, forint hitel esetén 6 százalékos, euró hitel esetén 3,5 százalékos kamattal elérhetők. A Zöld Beruházási Hitel pedig még ennél is kedvezőbb, forint hitel esetén maximum évi 5 százalékos, euró hitel esetén pedig maximum évi 3 százalékos fix kamatozással vehető igénybe” – nyilatkozta Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divízió vezetője.

„Az eddigi tapasztalatok alapján a Forgóeszköz Hitel konstrukció bizonyult a legnépszerűbbnek, ennek kerete már ki is merült, ezért ezt az alprogramot egyelőre felfüggesztették. Emellett azt látjuk, hogy nagyvállalati ügyfeleinktől érkezik a legtöbb igény, elsősorban gyártó és termelő cégektől” – tette hozzá a szakértő.

A nagyobb cégek érzékenyebbek

Az árbevétel nagysága erősen befolyásolja, hogy kire hogyan hatnak a magasabb árak. A kutatásból kiderül, hogy minél nagyobb egy cég árbevétele, annál inkább hátráltatják a magasabb árak: míg a 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok 39 százalékát, addig a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégeknél 68 százalékukat, a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű nagyvállalatoknál pedig már 75 százalékukat érintik hátrányosan az energiaárak. A szektorok közül az ipari, építőipari cégek működését befolyásolja leginkább, míg területileg a Kelet-Magyarországi cégek számára jelentenek problémát különösen nagy arányban az energiaárak.

Kevesebb fűtés és világítás

Az energiaköltségeket többféle módon igyekeznek csökkenteni a nagyvállalatok. „A téli időszakban egyértelműen a fűtés korlátozása (61 százalék) az első, de a világításból is a cégek jelentős része visszavesz (48 százalék). Minden harmadik vállalat pedig fejlesztéssel próbál faragni a rezsiköltségekből azáltal, hogy korszerűsítik az energetikai rendszereket, berendezéseket.

Az energetikai fejlesztéseket nem csak az energiaárak hajtják

A kutatás rávilágít, hogy a korszerűsítés nem csak kényszermegoldás a cégek részéről. Ezt mutatja, hogy a fejlesztést tervező vállalatok nagyobb része (21 százalék) már az energiaárak megugrása előtt döntött róla, míg a cégek nyolcada (13 százalék) kezdte el a korszerűsítést kifejezetten az energiaárak növekedése miatt. Utóbbi esetén megfigyelhető, hogy minél alacsonyabb a cég éves árbevétele, annál valószínűbb, hogy ez a cél vezérli a korszerűsítést. A környezetvédelmi szempontok miatti korszerűsítés elsősorban az ipari, építőipari és a Kelet-Magyarországi cégekre jellemző, míg a kimondottan a rezsiköltségek növekedése miatti fejlesztésben nincs markáns különbség sem a szektorok, sem pedig a földrajzi elhelyezkedés tekintetében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS