Érzékenyen érinti a nagyvállalatokat az energiaárak emelkedése, de a működésüket szerencsére nem veszélyezteti – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 utolsó negyedéves méréséből. A rezsiköltségeket elsősorban a fűtés és világítás korlátozásával csökkentik, de az energetikai rendszerek korszerűsítése is a top 3 intézkedés között szerepel. Ehhez lehet nagy segítség a K&H-nál is elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelyben kedvező feltételek mellett vehető igénybe beruházási és zöld beruházási hitel.
Az elszabaduló energiaárak a nagyvállalatokra is hatással vannak. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index 2022 utolsó negyedévi eredményei szerint a nagyvállalatok közel felét (48 százalék) hátrányosan érinti az energiaárak emelkedése, de mindössze pár százaléknál (4 százalék) veszélyezteti a cég működését. Hasonlóan magas arányban vannak azok is, akiknek csak kismértékben befolyásolja a cég működését (44 százalék).
„Az emelkedő energiaárak mellett a gyorsan változó gazdasági környezet, az alapkamat, az infláció és az alapanyagárak emelkedése mind kihívás elé állítja a nagyvállalatokat. A gazdaság élénkülése és növekedése azonban hitelezés nélkül szinte lehetetlen. A mostani magas kamatkörnyezetben a kkv-k mellett a nagyvállalatoknak is nagy segítség lehet a nemrég újraindított és már a K&H-nál is elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói. A Forgóeszköz- és Beruházási Hitel a futamidő végéig fix, forint hitel esetén 6 százalékos, euró hitel esetén 3,5 százalékos kamattal elérhetők. A Zöld Beruházási Hitel pedig még ennél is kedvezőbb, forint hitel esetén maximum évi 5 százalékos, euró hitel esetén pedig maximum évi 3 százalékos fix kamatozással vehető igénybe” – nyilatkozta Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divízió vezetője.
„Az eddigi tapasztalatok alapján a Forgóeszköz Hitel konstrukció bizonyult a legnépszerűbbnek, ennek kerete már ki is merült, ezért ezt az alprogramot egyelőre felfüggesztették. Emellett azt látjuk, hogy nagyvállalati ügyfeleinktől érkezik a legtöbb igény, elsősorban gyártó és termelő cégektől” – tette hozzá a szakértő.
Az árbevétel nagysága erősen befolyásolja, hogy kire hogyan hatnak a magasabb árak. A kutatásból kiderül, hogy minél nagyobb egy cég árbevétele, annál inkább hátráltatják a magasabb árak: míg a 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok 39 százalékát, addig a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégeknél 68 százalékukat, a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű nagyvállalatoknál pedig már 75 százalékukat érintik hátrányosan az energiaárak. A szektorok közül az ipari, építőipari cégek működését befolyásolja leginkább, míg területileg a Kelet-Magyarországi cégek számára jelentenek problémát különösen nagy arányban az energiaárak.
Az energiaköltségeket többféle módon igyekeznek csökkenteni a nagyvállalatok. „A téli időszakban egyértelműen a fűtés korlátozása (61 százalék) az első, de a világításból is a cégek jelentős része visszavesz (48 százalék). Minden harmadik vállalat pedig fejlesztéssel próbál faragni a rezsiköltségekből azáltal, hogy korszerűsítik az energetikai rendszereket, berendezéseket.
A kutatás rávilágít, hogy a korszerűsítés nem csak kényszermegoldás a cégek részéről. Ezt mutatja, hogy a fejlesztést tervező vállalatok nagyobb része (21 százalék) már az energiaárak megugrása előtt döntött róla, míg a cégek nyolcada (13 százalék) kezdte el a korszerűsítést kifejezetten az energiaárak növekedése miatt. Utóbbi esetén megfigyelhető, hogy minél alacsonyabb a cég éves árbevétele, annál valószínűbb, hogy ez a cél vezérli a korszerűsítést. A környezetvédelmi szempontok miatti korszerűsítés elsősorban az ipari, építőipari és a Kelet-Magyarországi cégekre jellemző, míg a kimondottan a rezsiköltségek növekedése miatti fejlesztésben nincs markáns különbség sem a szektorok, sem pedig a földrajzi elhelyezkedés tekintetében.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.
