A magyarok egyelőre nem kérnek a rovarfehérjéből

2021. 06. 09., 19:45

Magyarországon az emberek közel kétharmada sosem fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó táplálékot és mindössze 8 százalékuk gondolja, hogy feltétlenül szükség volna a jövőben ilyen élelmiszerek bolti forgalmazására – derül ki az Agroinform.hu legújabb felméréséből.

Május elején az Európai Bizottság engedélyezte a lisztbogár lárvájának élelmiszerként történő forgalmazását a közösség területén. Hazánkban is működik már sikeres rovarlisztgyártó vállalkozás, igaz, itt egyelőre állati takarmány készül a rovarokból. Bár a tapasztalatok szerint a rovarfehérje sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel és alacsonyabb széndioxid-termeléssel állítható elő, mint a hagyományos állattenyésztésből származó fehérje, a kulturális és érzelmi averzió jelenleg áttörhetetlen akadályt képez az ilyen termékek térhódítása előtt.

Az Agroinform.hu szakmai portálon elhelyezett kérdőívre érkezett több mint 300 válaszból az derül ki, hogy mindössze a válaszadók 22 százaléka nyitott olyan táplálék elfogyasztására, amely rovarból származó összetevőt is tartalmaz. További 14 százalék ezt attól teszi függővé, hogy az adott összetevő felismerhető formában található-e meg az élelmiszerben (a feldolgozott rovarfehérje általában liszt vagy olaj formájában kerül az ételekbe). 64 százaléknyian azonban feltétel nélkül elzárkóznak ilyen ételek fogyasztásától.

Az elutasítás leggyakoribb oka (54 százalék) az undor, ugyanakkor sokan, a válaszadók 28 százaléka a kulturális identitás egyik elemeként tekint a rovarfogyasztás elutasítására. A fenntarthatósági érvekkel szemben 13 százaléknyian a növényalapú fehérjetermelés felfuttatását említik alternatívaként, további 5 százalék pedig a vegetáriánus vagy vegán életmódjával nem tartja összeegyeztethetőnek rovarok fogyasztását sem.

A válaszadók 51 százaléka szerint ahhoz, hogy a fejlett világban a rovarfehérje az emberi táplálkozás részévé váljék, minimum egy nemzedékváltásra lesz szükség: a jelenlegi lakosság kulturálisan képtelen ilyen váltásra. 28 százalék szerint komoly marketinggel rövidebb idő alatt is elérhető változás ezen a területen. 21 százaléknyian gondolják úgy, hogy az átálláshoz elsősorban a hagyományos élelmiszerek megdrágulása fog elvezetni.

Az Európai Bizottság döntése értelmében a rovarból származó összetevőket tartalmazó élelmiszerek a hazai boltok polcain is megjelenhetnek. Ezt jelenleg a válaszadók 52 százaléka nem támogatja, és további 40 százalék szabja azt feltételként, hogy az ilyen élelmiszerek egyértelmű megkülönböztető jelzést kapjanak.
A takarmánycélú hasznosítás esetében megengedőbb a lakosság hozzáállása

Fehérjealapú takarmány vonatkozásában az EU komoly importra szorul, csak Magyarországra több mint 500 ezer tonna GMO szója érkezik évente az Újvilágból. Emellett tetemes mennyiségű hallisztet is felhasználunk a takarmányozás során. Ezek részleges kiváltására a rovarfehérje ígéretes alternatíva lehet.

A rovarfehérje takarmányozási célú felhasználását csupán a válaszadók 40 százaléka utasítja el. Az elutasítók 60 százaléka ezt a már ismert érzelmi okokból teszi, 30 százalékuk az átálláshoz szükséges tapasztalatok hiányával indokolja negatív hozzáállását, 10 százaléknyian pedig azt feltételezik, hogy a másfajta takarmánytól a hús a megszokottól eltérő minőségű lesz majd.

Egy külön kérdés szólt az állattenyésztőknek arról, hogy megfelelő technológiai támogatás és pályázati források elérhetősége esetén hajlandó volna-e rovart termelni saját takarmányellátás céljából. A fenti feltételek biztosítása esetén erre 46 százalékuk jelezte hajlandóságát.

„A felmérés alapján is egyértelműen megállapítható, hogy bár a rovarfehérje-fogyasztást az EU igyekezne ösztönözni, elsősorban kulturális okokból a közeljövőben erre érdemi igény nem fog mutatkozni – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Ebben a helyzetben a fenntarthatóság javítását az élelmiszertermelésben elsősorban a növényifehérje-felhasználás arányának növelése, illetve a fehérjetermelés hatékonyságát alapvetően javító precíziós gazdálkodás támogatása biztosíthatja.”

(Az Üzletem.hu Bolyki Bencével korábban készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS