A legnagyobb pezsgőgyártók között találjuk Magyarországot

2022. 12. 27., 16:18

Magyarországon évente mintegy 200 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő, hazánk ezzel a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártója – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

A Magyarországon előállított pezsgő 75-80 százaléka hazai piacra kerül, negyede-ötöde pedig exportra. Legfontosabb célországaink idén Románia, Kanada, Észtország, Svédország és Lettország. A hozzánk jövő import inkább csak a választékbővítést szolgálja, 10-20 ezer hektoliter között mozgott az utóbbi években.

A pezsgőbehozatalban az olasz pezsgők dominálnak, de Németországból is érkezik jelentősebb mennyiség.

A pezsgőpiac stabil növekedést mutat világszerte, mind az eladott mennyiség, mind az érték tekintetében; a borászati termékek közül ez a legdinamikusabban fejlődő kategória. Szinte folyamatosan nő a pezsgőtermelés a 2000-es évek eleje óta, csak a 2008-as gazdasági válság, illetve a koronavírus-járvány idején torpant meg, de gyorsan újra növekedési pályára állt.

Az elmúlt húsz évben 70 százalékkal nőtt a világ pezsgőtermelése, és már – a 2000. évi 4 százalékot megduplázva – a bortermelés 8 százalékát adja. A pezsgőelőállítás 80 százaléka Európában történik, mintegy 16 millió hektoliter mennyiségben. A vezető előállítók: Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország – ez a négy ország adja a világ pezsgőtermelésének közel 3/4-ét. Típusukat tekintve, az előállított pezsgő 83 százaléka fehér, 15 százaléka rozé, 2 százaléka vörös.

A pezsgőfogyasztás a világon mindenütt az ünnepekhez, születésnapokhoz, esküvőkhöz, családi eseményekhez kapcsolódik, de helyet kap aperitifként vagy koktélok részeként, így ma már egész évben stabil a kereslet erre a nedűre. Ugyanakkor főként az év végén, az év utolsó négy hetében fogy kiugró mértékben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS