A kiberbűnözők a támadások 90 százalékában a távoli asztal protokollal éltek vissza

2024. 04. 10., 10:10

A Sophos közzétette az aktív ellenfelekről szóló 2024-es elemzését, amely megállapította, hogy a kiberbűnözők a támadások 90 százalékában éltek vissza a távoli asztal protokollal (RDP-vel), amely egy általános módszer a távoli hozzáférés megoldására a Windows rendszereken. Ez volt az RDP-vel való visszaélések legmagasabb előfordulási gyakorisága azóta, hogy a Sophos a 2020-ra vonatkozó adatok alapján 2021-ben elkezdte közzétenni az aktív ellenségekről szóló jelentéseket.

A kívülről elérhető távoli szolgáltatások, például az RDP voltak a leggyakoribb vektorok, amelyek révén a támadók megszerezték a kezdeti hozzáférésüket a hálózatokhoz; 2023-ban az IR esetek 65 százalékában így törtek be először a rendszerekbe. Az aktív ellenfelekről szóló jelentések 2020-as megjelenése óta folyamatosan a külső távoli szolgáltatások jelentik a kiberbűnözők kezdeti hozzáférésének leggyakoribb forrását, és a védőknek ezt egyértelmű jelnek kell tekinteniük arra vonatkozóan, hogy e szolgáltatások kezelését prioritásként kezeljék a vállalatot érintő kockázatok kiértékelésekor.

„A külső távoli szolgáltatások szükséges, de kockázatos igények sok vállalkozás számára. A támadók tisztában vannak azzal, hogy ezek a szolgáltatások milyen kockázatot jelentenek, és aktívan törekednek ezek kihasználására a rajtuk keresztül megszerezhető javak miatt. A szolgáltatások szabadon elérhetővé tétele gondos mérleges és a kockázataik csökkentése nélkül elkerülhetetlenül kompromittációhoz vezet. Nem tart sokáig, amíg egy támadó megtalálja és feltöri a külvilág számára hozzáférhető RDP-szervert és további vezérlők, korlátok nélkül a túloldalon váró Active Directory szerver megtalálása sem sok idő számára” – mondta John Shier, a Sophos field CTO-ja.

Egy vásárló esetében a támadók hat hónapon belül négyszer törték fel sikeresen az áldozatot, minden alkalommal az ügyfél nyíltan hozzáférhető RDP portjain keresztül szerezve meg a kezdeti hozzáférést. A bejutást követően a támadók laterálisan mozogtak az ügyfél hálózat belül, ártó célú futtatható programokat töltöttek le, letiltották a végpontvédelmet és távoli hozzáférést hoztak létre.

A rossz kezekbe került hitelesítő adatok és a biztonsági rések kihasználása továbbra is a támadások két leggyakoribb kiváltó oka. A tavaly augusztusban kiadott 2023-as Active Adversary Report for Tech Leaders azonban megállapította, hogy az év első felében a kompromittált hitelesítő adatok első alkalommal megelőzték a sebezhetőségeket, mint a támadások leggyakoribb kiváltó okait. Ez a trend 2023 hátralévő részében is folytatódott, és az egész éves IR-esetek több mint 50százalék-ának a hitelesítő adatok kompromittálódása volt a kiváltó oka.

Ha az Active Adversary adatait 2020 és 2023 között összesítve vizsgáljuk, akkor a kompromittált hitelesítő adatok szintén a támadások első számú gyakori kiváltó okai voltak, mert az IR esetek közel harmadának képezték részét. Mégis, annak ellenére, hogy a historikus adatok mutatják a rossz kézbe került hitelesítő adatok elterjedtségét a kibertámadások során, 2023-ban az IR-esetek 43 százalékában a szervezetek nem konfiguráltak többtényezős hitelesítést. A sérülékenységek kihasználása volt a támadások második leggyakoribb kiváltó oka, mind 2023-ban, mind a 2020 és 2023 közötti adatok kumulatív elemzésekor: az IR esetek 16 százalékában, illetve 30 százalékában volt a kiváltó ok.

„A kockázatkezelés aktív folyamat. Azok a szervezetek, amelyek ezt jól végzik, jobb biztonsági helyzeteket tapasztalnak meg az elszánt támadók folyamatos fenyegetéseivel szembesülve, mint azok, amelyek nem. A biztonsági kockázatok kezelésének egyik fontos aspektusa az azonosításukon és a prioritásuk meghatározásán túl az információ alapján történő cselekvés. Ennek ellenére bizonyos kockázatok túl régóta sújtják a szervezeteket, amilyen például a nyitott RDP is, azon támadók nagy örömére, akik a szervezet „főbejáratán” tudnak besétálni. A hálózat biztonságossá tétele a nyíltan hozzáférhető és sérülékeny szolgáltatások csökkentésével és a hitelesítés megerősítésével általánosságban biztonságosabbá teszi a szervezeteket, és lehetővé teszi számukra, hogy jobban le tudják küzdeni a kibertámadásokat” – mondta John Shier.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS