A Kárpát-medence 4600 gazdája fogott össze

2018. 11. 23., 16:00

A „Magyarok Kenyere – 15 millió Búzaszem” idei programjában minden eddiginél több, 4600 – 2700 magyarországi és 1900 határon túli – magyar gazda ajánlott fel búzaadományt.

A „Magyarok Kenyere – 15 millió Búzaszem” program keretében ünnepélyes adományozóünnepséget tartottak november 23-án Eszéken, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban. A programot szervező Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetői, valamint Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége térségbeli gyerekeknek adtak át adományokat.

A napokban 245 horvátországi magyar gyermekhez és családjukhoz juttatnak el öt tonna lisztet és 860 kg tésztát a szervezők. Idén immár nyolcadszor indult útjára a „Magyarok Kenyere – 15 millió Búzaszem” jótékonysági kezdeményezés, amelynek keretében a Kárpát-medencében gyűjtenek búzát magyar gazdák, majd az abból készült liszt szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezetekhez kerül.

A 19 magyarországi megyéből és 12 határon túli régióból 2018-ban összesen 565 tonna búza gyűlt össze, mintegy négyezerhatszáz (!) magyar gazda – 2700 határon inneni és 1900 határon túli – felajánlása révén. Ezzel megdőlt a tavalyi 3969 fős rekord.

A felajánló gazdálkodók a learatott búzájuk egy részét minden évben a gyűjtőpontokra viszik, amelyek július közepétől augusztus közepéig várják az adományokat. Augusztus közepétől az összegyűjtött búzát közeli malmokban őrlik meg. A magyar gazdák által összegyűjtött búza 340 tonna lisztet eredményezett, amely közel 80 ezer gyermek ellátását szolgálja.

A kis képen Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége jelképes lisztadományt ad át gyerekeknek Eszéken.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS