A generációváltás gyorsíthatja a családi cégek digitalizációját

2022. 07. 11., 12:23

Egyre több családi cégnél történik meg a generációváltás, és ez felgyorsíthatja a digitalizációt – derült ki a K&H családi vállalatok indexből. Mivel az infláció és az orosz-ukrán konfliktus az ő gazdálkodásuk elé is jelentős akadályokat görget, most mindennél időszerűbb lehet, hogy innovatív fejlesztésekkel növeljék hatékonyságukat. A generációváltás jó példáit a hetedik alkalommal meghirdetett K&H családi vállalatok kiválósági díjjal is elismerik, amire 2022. július 31-ig lehet nevezni.

A generációváltás egyre több hazai családi cégnél már lezajlott vagy folyamatban van. 14-ről 26 százalékra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, ahol ez már megtörtént, miközben 72 százalékról 61 százalékra csökkent azoknak az aránya, ahol ez a kérdés egyelőre még nem aktuális – derül ki a K&H családi vállalatok kutatás idei eredményeiből.

„Dinamikus léptékben halad a hazai családi vállalatok generációváltása. Ezt mutatja a K&H családi vállalatok generációváltás index, ami egyszerre vizsgálja azt, hogy hol tart a cég ebben a folyamatban, illetve hogy mennyire fontos ez a cég szempontjából. A mutató 0 és 100 pont közti értéket vehet fel, és a tavalyi 43-ról idén 56 pontra emelkedett. Ez összecseng azzal, hogy mivel a családi vállalatok oroszlánrészét a ’90-es években indították, ezért ma már nemcsak, hogy időszerű kérdés a fiatalok bekapcsolása a döntéshozói folyamatokba, de van, ahol akár már a második kör is aktuális lehet” – mondta Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

„A hatékony és zökkenőmentes megvalósítást mi is elismerjük a hetedik alkalommal meghirdetett K&H családi vállalatok kiválósági díjjal, hogy a jó gyakorlatok minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak és a szektor más cégeit is inspirálják. A K&H családi vállalatok kiválósági díjra a sikeres generációváltás megvalósítása mellett további három, különösen aktuális kategóriában – innováció, környezetvédelmi fenntarthatóság és hosszú távú stratégia – is várjáka jelentkezéseket július 31-ig” – tette hozzá Ékes Ákos.

A felmérésből az is látható, hogy a fiatalok a digitalizáció szempontjából is fontos szerepet játszanak a családi cégeknél. 38 százalékuk jelezte ugyanis azt, hogy elősegíti a digitalizációs fejlesztéseket, ha a fiatalabb generációk előtérbe kerülnek a cégvezetésben.

„A családi vállalatokat sem kíméli a magas infláció és az orosz-ukrán konfliktus jelentette bizonytalanság. Ilyenkor egy módon lehet előrelépni: a hatékonyság javításával. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak az innovatív fejlesztések, amikre a fiatal vezetők valószínűleg nyitottabbak. Így a generációcserével a digitalizáció is magasabb szintre kerülhet a családi cégeken belül” – magyarázta Ékes Ákos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS