Január 1-jétől emelkedtek az útdíjak, új szakaszok kerültek be a tehergépjárművek fizetős rendszerébe, és nőtt a gázolaj jövedéki adója Magyarországon. Mindez nem hagyja érintetlenül az építőanyagárakat, mivel a szállítási díj legalább 5, de akár 25 százalékot is kitehet az építkezés helyszínére szállított építőanyag árából – mondja Juhász Attila.
„Január 1-jétől több adó és magasabb díjak terhelik a közúti áruszállítást, és ez érzékelhetően megemeli a kiszállított építőanyagok árát” – állítja Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése átlagosan 40 forint feletti áremelkedést idéz elő a fuvarozásban meghatározó gázolaj esetében is. Emellett a CO2 pótdíj bevezetésével párhuzamosan emelkedett az útdíj is, ami az építőanyag-szállítmányozásban leginkább használt soktengelyes tehergépjárműveknél (j4 és j5 kategória) kilométerenként további 20-50 százalékos áremelkedést eredményez, de van olyan kategória (főleg a kisebb 2 és 3 tengelyeseknél), ahol az útdíj főutakon több mint duplájára emelkedik.
Juhász Attila szerint komoly érvágás a kereskedőknek az is, hogy számos új szakaszt, összesen 130 kilométert vontak be a fizetős rendszerbe. Ez ugyan nem tűnik soknak, de ezek között van az M0 körgyűrű, aminek kiemelt jelentősége van az árufuvarozásban.
„Budapest és az agglomeráció hagyományosan felülreprezentált a magyar építőiparban, hiszen ez a terület adja a hazai építőanyag-kereskedelmi piac nagyjából harmadát, ami miatt sok szereplő kifejezetten törekedett korábban arra, hogy az M0 körgyűrűhöz közel létesítsen telephelyet. Az M0 jelentőségét tovább növeli a magyar gyorsforgalmi úthálózat sugaras szerkezete is, hiszen a kelet-nyugati forgalom is szinte teljes egészében itt halad át” – magyarázza az elnök.
Egy fővárosi agglomerációban működő építőanyag-kereskedő szemszögéből modellezve a piaci helyzetet, Juhász Attila arra jutott, hogy az útdíj emelkedése, az új szakaszok fizetőssé tétele és a jövedéki adó emelése összességében januártól átlagosan 2 százalékos addicionális áremelést eredményez az építkezés helyszínére szállított építőanyagok árában.
A modell figyelembe veszi azt is, hogy az építőanyag általában nem egy, hanem két utat tesz meg; először – egész kamionos kiszerelésben – a gyártótól a kereskedő telephelyére kerül, sok esetben külföldről, tehát akár több száz kilométert is megtesz az országhatáron belül. Innen – kisebb tételekben, komissiózva és rövidebb utakat megtéve – szállítják az anyagokat az építkezésekre az ütemezésnek megfelelően.
Juhász Attila szerint a fuvardíjak emelkedését a gyártók és a kereskedők kénytelenek áthárítani, mivel a csökkenő kereslet, és ennek eredményeként a forgalom – jellemzően 30 százalékos – tavalyi visszaesése már annyira megnehezítette a helyzetüket, hogy nem tudnak több veszteséget bevállalni.
A számítások szerint a gyártótól a felhasználóig tartó út fuvardíjai a változások miatt összességében és átlagosan 16 százalékkal emelkednek 2024 első hónapjában. Ezt a költségnövekedés az árakba beépítve átlagosan 2 százalékos addicionális áremelési hatás adódik valamennyi kiszállított építőanyagra vetítve.
„Ez egy átlagos érték, a tényleges áremelés termékenként nagyon eltérő lehet. A végső ár kialakulásában meghatározó az áru értéke, tömege és térfogata, hiszen minél értékesebb a termék, annál kisebb a szállítási díj súlya a végső árban, és fordítva; a tömegtermékek (például térkő, falazóanyag, tetőcserép) esetében, amelyek a forgalom gerincét adják a fuvardíjak akár 15-20 százalékos súlyt is képviselhetnek a felhasználónál érvényesülő árakban, így ezeknél az áremelkedés mértéke is nagyobb lehet.
Az ÉVOSZ tagozati elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a 2 százalékos áremelkedés hozzáadódik az építőanyag-árak 2024-ben várható emelkedéséhez. A kereskedők szerint az infláció követő áremelkedés zöme már az első negyedévben megvalósulhat, hiszen egyre több szállító jelzi kereskedelmi partnerei felé 5-10 százalékos áremelési szándékát.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.