925 milliós költségvetési csalás: csak papíron takarított a számlagyár

925 milliós költségvetési csalás: csak papíron takarított a számlagyár
2024. 09. 20., 11:20

A Zala Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indítványozta három személy letartóztatását.

Az elkövetők 2021 májusától működtettek egy olyan bűnszervezetet, amelynek célja az adótörvények kijátszásával történő anyagi haszonszerzés volt – olvasható a Zala Vármegyei Főügyészség közleményében.

A Zala Vármegyei Főügyészség indítványa szerint a 48, illetve 68 éves budapesti férfi, és egy 57 éves gyáli nő voltak a bűnszervezet irányítói. Az elkövetők a bűnös tevékenységükbe bevont személyek által működtetett – hulladékkezelési, -válogatási, valamint takarítási munkálatokra szerződött - gazdasági társaságokból az adótörvények kijátszására egy „számlagyárat” alakítottak ki.

A számlázási láncban szereplő cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, szerepük abban merült ki, hogy a bűnszervezet irányítását a legfelsőbb szinten ellátó budapesti cég névleges ügyvezetője olyan számlákkal tudja a fizetendő általános forgalmi adóját csökkenteni, amelyek adótartalmát nem fizeti meg. A bűnszervezet tevékenysége az adóhatóság megtévesztését szolgálta azáltal is, hogy az abban szereplő gazdasági társaságok önálló működésének a látszatát keltették.

Az egyes feladatkörök, így a számlázás, banki ügyintézések, készpénzfelvétel, adminisztráció, könyvelési feladatok hosszabb időn keresztül, előre meghatározott hierarchikus rendben kerültek felosztásra a bűnszervezet tagjai között.

A fiktív számlákon szereplő szolgáltatások szerződés szerint végzett telephelyi takarításról vagy munkáról szóltak, a gazdasági társaságok közti pénzmozgások havi szinten 100 millió forintos összeggel történtek. A bűnszervezet – a haszonhúzó társaság részéről történt valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásával – az adóhatóságot a fizetendő adó tekintetében tévedésbe ejtette, valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett, ezáltal a központi költségvetésnek 2021 májusa és 2024 júniusa között összesen 925 002 000 forint vagyoni hátrányt okozott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS