500 fa elültetésével ünnepli 4. születésnapját a GreenGo

2020. 11. 19., 11:30

Ünnepel Budapest első és kizárólag elektromos flottát üzemeltető közösségi autómegosztója, a GreenGo. Negyedik születésnapjuk alkalmából 500 fa elültetésével zöldítik a várost. A szám nem véletlen: a budapesti közlekedésben részt vevő, nagyjából 500 darab nem elektromos hajtású közösségi autó CO2-kibocsátását szeretnék kompenzálni. Ez a famennyiség 25 éves periódusban 100 tonna szén-dioxidot képes megkötni. Az akciót a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködésben hajtják végre.

2016 novemberében, 45 autóval indult el a GreenGo, Budapest első és kizárólag elektromos flottát üzemeltető közösségi autómegosztója. Az eltelt négy évben az e-carsharing szolgáltató flottája 300 villanyautóra bővült, nőtt a területi lefedettség – többek között a Liszt Ferenc Repülőtérre is el lehet jutni a GreenGokkal –, bevezették a kulcs nélküli indítást, idén pedig Prágában is elindították a szolgáltatást: a cseh főváros útjain 200 autóval vannak jelen. Van mit ünnepelni, a GreenGo születésnapjának középpontjában pedig a zöldítés áll.

Az e-carsharing szolgáltató a 10 millió Fa Alapítvánnyal összefogva idén 500 fát ültet el a város különböző pontjain. Most a IX. kerületben, a Közraktár utca kapta meg az első négy új fát, emellett Budapest több kerületében zajlik majd a zöldítés.

„A GreenGo indulásakor annak ellenére sem vetődött fel, hogy ne e-autókkal induljunk el, hogy az sokkal egyszerűbb üzletmenetet tett volna lehetővé. Már akkor is azt vallottuk, hogy a misszió és az üzlet kerüljön egy polcra: olyan autókat választottunk, amelyeknek nagyon alacsony a gyártáskor keletkező szén-dioxid kibocsátása. A köztéri töltőinkről zöld áramot lehet „tankolni” a GreenGokba, a kocsik rendszeres mosása, de még az irodánk kialakítása során is fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok vezérelnek minket” – mondta Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója. Hozzátette: egy átlagos GreenGo-s úttal fél tégla súlyának megfelelő szén-dioxid kibocsátást spórolnak meg a felhasználók. Az 500 elültetett fával az a céljuk, hogy a budapesti közlekedésben részt vevő, nagyjából 500 darab nem elektromos hajtású közösségi autó szén-dioxid-kibocsátását kompenzálják, karbonlábnyomukat a lehetőségekhez mérten csökkentsék.

(Az Üzletem Michaletzky Bálinttal készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)

„Minden faültetés ünnep. Emiatt is nagy öröm számunkra, hogy a GreenGo 4. születésnapját így teszi teljessé. A városban elültetett fák lombkoronáinak óriási a jelentősége: amellett, hogy oxigént termelnek, szerepet játszanak a légkörben keringő szén-dioxid feldolgozásában, lekötik, szűrik a szennyező anyagokat, védelmet nyújtanak a zaj, a rázkódások és a rezgések hatásai ellen is, amellyel még a környező lakóépületeket is védik. És akkor még nem beszéltünk mentális egészségünkről, jó közérzetünkről, amelyhez egy forgalmas utcát szegélyező platánsor lenyűgöző látványa jelentősen hozzá tud járulni. Az itt és most elültetett fák csak a kezdet: a GreenGo-val közösen 500 fát ültetünk el, ami számításaink szerint 25 éves periódusban összesen 100 tonna szén-dioxidot képes megkötni – ennyit egy átlagos benzines autó 500 ezer kilométer megtétele alatt bocsát ki. Ez nagyjából annyit jelent, mintha tizenkétszer megkerülnénk a Földet” – mondta Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója.

A faültetési akció nem áll meg: a GreenGo az alapítvánnyal további együttműködést tervez.  Újdonságokkal is készülnek, illetve a COVID-19 járvány miatt év végéig meghosszabbítják az ingyenes regisztrációt és a felhasználóknak járó 30 bónuszperc ajánlatukat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS