Az Európai Unió a környezet hatékonyabb védelme érdekében 2030-ig a felhasznált növényvédő szerek 50 százalékos csökkentését kívánja elérni, a műtrágya-felhasználást pedig 20 százalékkal mérsékelné a közösség országaiban. Az Agroinform.hu hazai mezőgazdasági termelők álláspontját mérte fel az uniós stratégia megvalósíthatóságáról, illetve bevezetésének várható következményeiről.
Az agrárszakmai portál kérdőívét kitöltő közel hatszáz hazai növénytermesztő gazdálkodó 73 százaléka értesült már az Európai Bizottság mezőgazdasági termeléssel és a biodiverzitással kapcsolatos stratégiájában megfogalmazott ambiciózus célokról. A válaszadók 62 százaléka tartja ma megvalósíthatatlannak saját gazdaságában a növényvédő szerek (más néven: peszticidek) radikális csökkentését, 18 százaléknyian teljesíthetőnek tartják azt, míg a fennmaradó 20 százalék egyelőre nem tudja megbecsülni a következményeket.
A válaszadók 37 százaléka szerint mindez a hazai mezőgazdaságban úgy csapódik majd le, hogy az unión kívüli termelők ezzel komoly előnyre tehetnek szert, ami kiszoríthatja a hazai gazdálkodókat a piacról. 25 százalékuk szerint jelentős terménydrágulásra kell felkészülni. 16 százalék szerint a gazdálkodók egy része emiatt felhagy majd a tevékenységével, csupán 15 százalék látja úgy, hogy a szereplők addig teljesen alkalmazkodni tudnak az új feltételekhez.
A műtrágyahasználat 20 százalékos visszafogását a gazdálkodók kisebb problémának érzik, bár hosszú távon ezt a talaj kimerülése miatt nem tartják fenntarthatónak. 27 százalékuk ugyanakkor úgy véli, hogy a hiányzó tápanyag szerves trágyával is pótolható lesz, 26 százalék a művelési módok megváltoztatásában látja a kiutat a talaj tápanyagcsökkenésének problémájából.
A válaszadók 29, illetve 25 százalékának véleménye szerint növényvédő szerek korlátozása a legnagyobb problémát a repce és a gyümölcsök esetében okozza majd. Nem véletlen a repce említése, mivel éppen tavaly csökkent a szerrotáció lehetősége bizonyos károsítók ellen már a hatóanyag kivonások miatt, ami hosszú távon rezisztecia kialakulásához vezethet. Emellett a károsítók ellen felhasznált hatónyagcsoportok szűkülése a gyümölcstermesztést is negatívan érinti. 13 százaléknyian a kalászosokat, míg 12 százaléknyian a zöldségkultúrákat nevezték meg a peszticidek visszafogásának fő veszteseként.
Ha az előírás nem változik, annak betartása a válaszadók 51 százaléka szerint a saját gazdaságukban jelentős termésátlag-csökkenést fog eredményezni, és mindössze 19 százalék válaszolta azt, hogy alternatív megoldásokkal (például ellenállóbb növények termesztésével, precíziós gazdálkodással) szinten tudja majd tartani a termelést. 31 százalék úgy véli, hogy a peszticidek ilyen mértékű visszaszorítása könnyen veszteségesbe is fordulhat a gazdálkodás. Tekintettel arra, hogy a 2030-as határidő még meglehetősen távol van, 22 százalék bízik abban, hogy addig a növényvédőszer-gyártók is felkészülnek majd új szerekkel és az új helyzetre különféle ajánlásokkal.
A kevesebb vegyszer használatának ellensúlyozását a legtöbben (49 százalék) a korszerűbb szerekre való átállásban vélik megtalálni. A kártevőkre és betegségekre kevésbé érzékeny fajták, hibridek vetése 45 százalék szerint jó megoldás. Új, ellenállóbb növényfaj termesztésére 36 százaléknyian állnának át. A precíziós technológiák alkalmazása 23 százalék számára jelent hatékony megoldást. Az ökogazdálkodásba vont területek nagyságának növelését 11 százaléknyian látják elképzelhetőnek (ezáltal a növényvédő szereknek az egész gazdaságra vetített átlagos területaránya is automatikusan csökken). A genetikailag módosított növények termesztését a válaszadók 56 százaléka továbbra sem tartaná célszerű megoldásnak, de vélhetően ez a hozzáállás a következő években, a határidő közeledtével még akár jelentősen változni fog.
„Akár sikerül a következő hat-nyolc év során jelentős fejlesztéseket megvalósítaniuk a növényvédőszer-gyártóknak, akár nem, az biztosnak látszik, hogy az új szabályozás mindenképpen kikényszeríti a gazdálkodókat a komfortzónájukból – hangsúlyozza Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A hatékonyság növelése sehol sem lesz megkerülhető. Ez leginkább a precíziós gazdálkodás irányába történő elmozdulással, illetve a kártevőknek ellenállóbb növények termesztésével valósítható meg, de a tapasztalatok szerint sok esetben az is jelentős előrelépést jelenthet, ha pontosan betartják a gyártók instrukcióit az alkalmazott mennyiségekre, és a jövőben nem juttatnak ki az előírtnál nagyobb dózisú hatóanyagot.”
(Bolyki Bence is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában, az interjút IDE KATTINTVA olvashatja el.)
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.