35 milliárdos óriásberuházás indul a Nestlé büki állateledelgyárában

35 milliárdos óriásberuházás indul a Nestlé büki állateledelgyárában
2021. 11. 08., 20:30

Az egy éve bejelentett 50 milliárdos fejlesztés után ismét nagyszabású beruházásba kezd büki gyártóbázisán a Nestlé Hungária: 35 milliárd forintból a legmodernebb technológiákkal bővítik az üzemet, 120 új munkahelyet hozva létre és 50 ezer tonnával megtoldva az éves termelési kapacitást. A mostani beruházás tovább erősíti a Vas megyei település, valamint a térség magyar nemzetgazdaságban betöltött pozícióját.

Négy évvel ezelőtt 20 milliárd forintos beruházással teremtett világviszonylatban is egyedülálló, innovatív robottechnológiával felszerelt, teljesen automatizált termelőkapacitást Bükön a Nestlé Hungária. A cég 2020 őszén jelentett be egy újabb, 50 milliárdos beruházást, amellyel megszilárdítja vezető szerepét a magyarországi élelmiszeripari befektetők között. A Nestlé történetében kiemelt jelentőséggel bíró kezdeményezés egyben az elmúlt évtized egyik legnagyobb élelmiszeripari és feldolgozóipari beruházásának számít.

Miközben a tavalyi projekt kivitelezése változatlanul, az eredeti terveknek megfelelően zajlik, a vállalat újabb fejlesztésbe kezd: a most induló, 35 milliárd forintos bővítési szakasszal újabb 50 robot áll csatasorba, így a prémium macskaeledel termelési üzem kapacitása éves szinten további 50 000 tonna előállítására lesz képes, várhatóan 2022 negyedik negyedévétől.

„A 120 új munkahelyet teremtő bővítés hatására a mostani 70 helyett naponta több mint 90 kamionnyi állateledelt tudunk majd útnak indítani 2022 őszétől a világ 50 országába. A beszállított alapanyagoknak több mint 50 százalékát már most a magyar beszállítóktól érkezett alapanyag teszi ki, és az új beruházásnak köszönhetően ez a volumen még tovább nőhet” – közölte Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója.

Akárcsak a tavaly elkezdett fejlesztési ütemben, a mostaniban is az innováción, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazásán van a hangsúly. A Nestlé globális célkitűzéseivel összhangban a gyárban 2017 óta megújuló források biztosítják a villamos energiát, az ipari hulladékot pedig anyagában történő újrahasznosítással vagy hőenergia termeléssel ártalmatlanítják. Különböző hulladék-hő újrafelhasználási projekteknek köszönhetően az év folyamán összesen kb. 120 családi ház éves gázfelhasználásának megfelelő gázmennyiséget takarítanak meg és így csökken az üzem széndioxid-kibocsátása is.

Noszek Péter szerint a mostani fejlesztési ütemmel tovább erősödik a büki gyáregység pozíciója a Nestlé Purina regionális állateledel-gyártásában, miközben a környező beszállítók és a térség egésze is profitál belőle.

Szintén a hazai élelmiszertermelők piaci biztonságát, az élelmiszeripar tavalyi és idei jó teljesítményét, valamint a térségben megtermelt alapanyagok feldolgozásának jelentőségét emelte ki az új beruházás bejelentésén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Nyugat-Magyarország egyik meghatározó exportőrének új fejlesztése – a kormány gazdaságpolitikai törekvéseivel és iparfejlesztési stratégiai céljaival összhangban – tovább javítja a magyar gazdaság regionális versenyképességét.

A most bejelentett fejlesztéssel a Nestlé összes magyarországi beruházása közel 185 milliárd forint lesz, miközben a cégnek jelentős a hozzájárulása Magyarország külkereskedelmi mérlegéhez: a termelésének 85 százalékával külpiacokat megcélzó Nestlé Purina több mint 450 milliárd forint értékben exportált állateledelt Bükről az elmúlt tíz évben. A Nestlé Hungária három magyarországi regionális termelési központja (Bük mellett Diósgyőr és Szerencs) révén ötször akkora mennyiséget exportál, mint amekkorát behoz az országba.

A miniszter hozzátette, a Nestlé 725 millió forint értékében szakképzési programot indít, amelyhez a kormány 360 milliós képzési támogatást biztosít.

A fotón: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója és Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő (b-j) érkezik a társaság beruházását bejelentő sajtótájékoztatóra a minisztériumban.

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS