32 ezer cég szűnt meg (eddig) 2023-ban

32 ezer cég szűnt meg (eddig) 2023-ban
2023. 11. 23., 16:40

Az OPTEN adatai alapján az idei évben közel 32 ezer cég szűnt meg, és az éves csökkenés közelít a 11 ezerhez. Az új eljárások számának magas értéke és a gyenge alapítási kedv előrevetítik a cégszámcsökkenés fennmaradását. A cégtrendben is csökken a GDP-ben rosszabb teljesítményt nyújtó nemzetgazdasági ágakban működő cégek száma. Az új felszámolási eljárások száma továbbra is 2 ezer körüli, novemberre várhatóan már eléri éves szinten a 20 ezret.

A KSH legfrissebb GDP jelentése szerint 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,9 százalékos növekedés volt. Ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal elmaradt. Ennek oka főként az ipar és a piaci szolgáltatások, különösen a kereskedelem, valamint a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése volt.

A GDP csökkenése az OPTEN adatai szerint tükröződik a vállalati trendekben is a vállalkozások számának folyamatos csökkenésével. Ezt a tendenciát az egész év során tapasztaljuk. Az októberi tényadatok alapján a hónapban közel 800 céggel kevesebb működött, mint szeptemberben, ami azt jelzi, hogy az éves csökkenés fokozatosan közelít a 11 ezerhez. „A gazdaság aktuális állapotába betekintést enged a cégalapítások alakulása, amely tud egy iránytű lenni az eligazodásban. Várhatóan éves szinten is, de szezonálisan már biztos, hogy az elmúlt öt év legalacsonyabb cégalapítása jellemzi a cégtrendet. Ennek sok jelentése lehet, okozhatja az óvatosság, a kisebb kockázatvállalás, azaz a vállalkozók is látják, hogy a gazdasági környezetben erőteljesebb a kihívás jelenleg” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A cégalapítások alacsony éves teljesítménye mellett – jelenleg alig 21 ezer felett – sajnálatos módon a cégmegszűnések száma is „kiemelkedően” magas, idén közel 32 ezer cég szűnt meg. A megszűnések az elmúlt öt év szezonális összehasonlításában aranyérmesek, de ha az elmúlt három év éves teljesítményét nézzük, még rosszabb a helyzet, mivel az idei 1–10 hónapban már meghaladta azok számát.

A cégtrendben a jogilag lezárt megszűnések jelennek meg az aktuális cégszám meghatározásánál, azonban a vállalkozások a legtöbb esetben már ezt megelőzően befejezik a tevékenységüket. Izgalmas ezt a területet vizsgálni, amennyiben a cél, hogy a tényleges tevékenységet végzőket lehessen látni vagy megbecsülni, és annak a hatását előre jelezni a cégtrendben. Az eljárás alá eső vállalkozások hamarabb befejezik az esetek többségében a gazdasági tevékenységüket, így azok az eljárások adnak támpontot, amelyek során a tevékenységet alapvetően befejezik az eljárás kezdetekor vagy korlátozott az az eljárás alatt. Ebben a megközelítésben nagyító alá leginkább az újonnan indított végelszámolásokat, kényszertörléseket és azokat az új felszámolási eljárásokat szükséges figyelembe venni, ahol a felszámolást nem előzte meg valamilyen más cégjogi eljárás (pl. kényszertörlés). Az új felszámolási eljárások 80–90 százalékát az idei évben kényszertörlési eljárások előzik meg, ezért a jövőt tekintve az új kényszertörlési eljárások szolgálnak pontosabb becsléssel. Az aktuálisan termelő, szolgáltató tevékenységet folytatók változását megközelítően meghatározza az aktuális alakulások és az előzőek szerinti új eljárások különbözete.

A KSH adatai és megállapításai a cégtrendben is visszatükröződnek. A tevékenységbe belépők és kilépők – előzőek szerint megállapított – egyenlege a tevékenységet végzők csökkenését mutatja az idei évben a megjelölt nemzetgazdasági ágakban, akik sokkal nagyobb arányban részesednek abból, mint amennyit az összes cégszámból képviselnek. „Az 1–10 havi egyenlege a tevékenységet végzőknek azt mutatja, hogy a következő időszakra már van egy negatív áthúzódás – közel 6 ezer vállalkozás –, ami előrevetíti a cégszámcsökkenés további fennmaradását a későbbiekben, ha a cégalapítási kedv nem javul jelentősen. A cégalapítási kedvet a gazdasági környezet erőteljesebb javulása hozza magával, de lehet, hogy erre még egy kicsit várni kell.” – mondta Alföldi Csaba céginformációs szakértő.

Az új felszámolási eljárások száma továbbra sem csitult, októberben is közel 2 ezer új eljárás indult. Az éves 1-10 hónap új felszámolási eljárásszám meghaladta a 18 ezret, az eddig ismert novemberi értékkel már a 19 ezret is, így valószínűsíthető, hogy november hónapban a 20 ezer átlépésre kerül.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) októberi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS