23 milliárd forintból bővíti jászfényszarui gyárát a Thyssenkrupp

2023. 10. 02., 20:08

A német konszern gyárbővítéséhez a kormány 4,6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, így segítve 110 új munkahely létrehozását. A vállalat évi kétmillió darab forgó tengely előállítására lesz képes elektromos járművekhez.

  • A német konszern gyárbővítéséhez a kormány 4,6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, így segítve 110 új munkahely létrehozását.

Magyarországon az autóipar közvetlenül nagyjából 170 ezer embernek ad munkát, és ez a közvetett munkahelyek számát tekintve ennek a háromszorosa-négyszerese is lehet. Az ágazat 2010 óta több mint megháromszorozta a teljesítményét, termelési értéke tavaly már a 12 ezer milliárd forintot is átlépte, és az idei év első hét hónapjában is 22 százalékos volt a bővülés – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten a beruházás bejelentésekor.

A cég jászfényszarui telephelyén két gyár található, az egyikben elektromechanikus kormányrendszereket, a másikban motorkomponenseket gyártanak nemzetközi autóipari vevők számára. Utóbbi üzem bővül elektromos motorok rotorjainak gyártásával. A kapacitás-bővítő beruházás révén 8200 négyzetméterrel növekszik a gyár területe. Az építési munkálatok befejezése 2024 első negyedévében, a gyártás elindulása 2024 harmadik negyedévében várható. A jászfényszarui új üzemrészbe az új munkatársak felvételét megkezdték.

Az üzembővítéssel a Thyssenkrupp rotorgyártási kapacitása évi több mint kétmillió darabra nő. A komponensek túlnyomó részét német prémium autógyártóknak szállítják majd.

A Thyssenkrupp története 1999-ben kezdődött Magyarországon, amikor magyar mérnökök és a Thyssenkrupp közösen új, elektromechanikus kormányrendszerek fejlesztésébe fogtak. A vállalat mára bekerült a 100 legnagyobb hazai foglalkoztató és a legkedveltebb munkahelyek közé is, és ott van az első 50 exportbevételt produkáló hazai vállalat között. 2015-től kezdődően a Thyssenkrupp összességében több mint 150 milliárd forint beruházást hajtott végre Magyarországon.

A felvételen Pócs János, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 2-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Karsten Kroos, a Thyssenkrupp Automotive Technologies vezérigazgatója.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS