149 helyet javított egy év alatt a Semmelweis Egyetem

2021. 09. 02., 18:00

Minden mutatójában javított a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) legfrissebb rangsorában, így 149 helyet előrelépve bekerült a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye közé. Ezzel a hazai egyetemek között a legelőkelőbb helyezést érte el, és a második legtöbbet előrelépő európai felsőoktatási intézmény a TOP 500-ban szereplők között – közölte a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-vel.

A Semmelweis Egyetem a tavalyi 426. helyezés után 149 helyet előrelépett a Times Higher Education most megjelent, legfrissebb világrangsorában (THE World University Ranking). Az intézmény a tavalyi 401-500. közötti tartomány helyett most a 250-300. pozíció között szerepel.

Merkely Béla rektor hangsúlyozta: az európai egyetemek közül a második legtöbbet előrelépő intézményként szerepel a Semmelweis Egyetem a TOP 500-ban lévő intézmények közül. Ez megerősíti, hogy a megfogalmazott ambiciózus célok mentén jó irányban halad az intézmény fejlődése, köszönhetően az egyetemi polgárok kiemelkedő teljesítményének.

Az egyetem minden fő mutatójában javítani tudott, legnagyobb mértékben az oktatás indikátora emelkedett, de három területen is – az oktatás, idézettség és nemzetköziesség – a rangsorban szereplő egyetemek legjobb 25 százalékába tartozik.

A közlemény szerint összesen 11 hazai egyetem került fel a listára, a Semmelweis a legelőkelőbb helyen jegyzett hazai intézmény, az első ezerbe bekerült egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800., a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem a 801-1000 helyen szerepel a rangsorban.

A világrangsor készítői hagyományosan öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, melyek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. Az összesített rangsor élén az Oxford, a California Institute of Technology, a Harvard és a Stanford Egyetemek szerepelnek. (MTI)

(Fotó: Semmelweis Egyetem)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS