Szerényen indult a tavasz a hazai szálláshelyeken

2023. 05. 04., 09:12

2023 márciusában a kereskedelmi szálláshelyeken 667 ezer vendég 1,7 millió vendégéjszakát töltött el; a vendégek száma 5,8, a vendégéjszakáké 9,0 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  • 2023. márciusban a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek, közösségi szálláshelyek) összes bruttó árbevétele közel 36 milliárd forintot tett ki, amely folyó áron 26 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
  • Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 6,6 százalékkal többet, 2,2 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.
  • 2018 kereskedelmi szálláshely, köztük 845 szálloda és 900 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében.
  • Az összes eltöltött vendégéjszaka 50-50 százalékban oszlott meg a belföldi és a külföldi vendégek között.

2023. márciusban a belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 17 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 367 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 825 ezer volt. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 13 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom a panziókban 27, a közösségi szálláshelyeken 29 százalékkal csökkent a 2022. márciusihoz viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 25, illetve 18 százalékát regisztrálták.

A külföldi vendégek száma 1,4, a vendégéjszakáké 1,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A szálláshelyekre érkezett 301 ezer vendég összesen 839 ezer vendégéjszakát töltött el. Ezek 83 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 68 százalékát regisztrálták.

Első negyedév

2023. január–márciusban a kereskedelmi szálláshelyeken az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékkal több, összesen 4,5 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 9,6 százalékkal kevesebb, a külföldiek 15 százalékkal több (2,3, illetve 2,2 millió) vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 41 százalékkal nőtt, és 97 milliárd forintot tett ki. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS