Szallas.hu: tavaly 17 százalékkal nőtt az átlagos foglalási ár

2024. 01. 17., 09:10

A Szallas.hu adatai szerint 2023-ban az egy főre jutó átlagos foglalási ár éjszakánként 13 ezer forint volt, ami 17 százalékos emelkedést jelent 2022-höz viszonyítva, a régiók közül a Balaton, a települések között pedig Budapest, Siófok és Eger lettek 2023 legkedveltebb úti céljai.

A szállásfoglaló portál a tavalyi évről készített összesítésében kiemelte: a magyar tenger térsége és Észak-Magyarország részesült a legnagyobb arányban a Szallas.hu weboldalán indított foglalásokból régiós összesítésben. Minden ötödik foglalás alkalmával a Balatont választották 2023-ban, a foglalások 18 százalékánál pedig Észak-Magyarországra esett a vendégek választása – ismertette Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője a közleményben.

A belföldi úti célok toplistáját tavaly Budapest, Siófok és Eger vezették. Ezeket követte Pécs, Szeged, Gyula és Hajdúszoboszló. A top tízes listán még Hévíz, Debrecen és Balatonfüred kapott helyet.

A Szallas.hu foglalások közel harmada hotelbe szólt 2023-ban. A vendégek 28 százaléka választott apartmant, ötödük vendégházat, 15 százalékuk panziót, 5 százalékuk pedig egyéb típusú szállást. A foglalásokból összességében nagyobb arányban részesültek tavaly 2022-höz képest az apartmanok és a vendégházak. Ebből az látszik, hogy tovább erősödött az egyéb szálláshelyek népszerűsége.

Ez alól kivétel az őszi-téli időszak, illetve a hosszú hétvégék, amikor továbbra is a hotelek iránti kereslet indul be. Az október 23-ai hosszú hétvégén például hotelek terén a négycsillagos kategória volt a legkeresettebb, a szállodai foglalások több mint fele négycsillagos szállodába szólt.

Tavaly januárban 15 824 magyar szállásadó partnere volt a Szallas.hu oldalának, míg 2024 januárjában már 16 985, így 1 év alatt  több mint 7 százalékkal nőtt a magyar partnerállomány.

Tavaly a foglalások száma az előzetes adatok szerint a 2022-es szint alatt volt, míg a foglalási érték stagnált 2022-höz képest.

Gonda Orsolya, a Szallas.hu értékesítési csapatának vezetője elmondta: a hotelpartnereik árbevétele stagnált vagy minimálisan emelkedett az átlagár emelkedése miatt 2023-ban.

Tavaly már lehetett érdemben beszélni a beutazó vendégforgalomról is, Gyulára hétvégente sok vendég érkezett Romániából, a Dunántúlon viszont többnyire osztrákok, csehek, szlovákok és német nyugdíjasok pihentek, jellemzően hétköznapokon.

Az előző évekhez hasonlóan a hazai turisztikai attrakciók közül jellemzően a fürdők, várak és kastélyok voltak a legnépszerűbbek 2023-ban is. Fürdői miatt sokan keresték fel tavaly is Zalakarost, Gyulát, Harkányt, Hévízt és Hajdúszoboszlót – mondta Szabó Zsolt, a Szallas.hu programok és attrakciók üzletág vezetője. Az év közkedvelt látnivalója volt az egri vár, a Festetics-kastély és a Nyíregyházi Állatpark is.

Gonda Orsolya a várakozásaikról elmondta: a munkaerőhiány mellett az is kihívást jelenthet idén a hotelek számára, hogy sok a jelenleg is zajló felújítás, beruházás, bővül a kínálati piac, így fokozódik a verseny a foglalásokért. Ugyanakkor összességében keresleti oldalon is erősödést vetítenek előre a Szallas.hu szakértői. A SZÉP-kártya is ismét a belföldi utazások mozgatórugója lehet, hiszen hideg élelmiszerre idén már nem lehet felhasználni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS