Siófok lett az első, Budapest a harmadik

2019. 10. 31., 11:15

Tovább bővült a turizmus a harmadik negyedévben, és az utolsó negyedév is erősen indul a november elsejei hosszú hétvégének köszönhetően; Eger, Hajdúszoboszló, Gyula, Hévíz és a főváros is kiemelkedő vendégforgalomra számíthat a hosszú hétvégén – közölte a Szállás.hu saját adatai alapján.

Mindenszentek idején a legtöbben november elsején érkeznek a szálláshelyre, most egy átlagos novemberi hétvégéhez képest több mint duplájára nő a forgalom, hiszen a hosszú hétvégét az őszi szünet előzi meg.  Az átlagos foglalási érték 58 ezer forint, ami 25 százalékkal több, mint egy átlagos novemberi hétvégén. Eger, Hajdúszoboszló, Gyula, Hévíz és a főváros is kiemelkedő vendégforgalomra számíthat, emellett Szeged, Pécs, Miskolctapolca, Zalakaros és Egerszalók szintén felkerültek a legkeresettebb úti célok listájára - közölte a Szallas.hu.

Szigetvári József, a csoport vezérigazgatója ismertette, hogy a harmadik negyedévben belföldi forgalmukat 27 százalékkal, a külföldre közvetített forgalmukat 17 százalékkal növelték. Idén az átlagos foglalási érték 63 200 forint volt, 10 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, a szálláshelyeken az átlagár 6 százalékkal emelkedett.

A foglalások több mint fele (56 százaléka)  volt 50 ezer forint alatt, az üdülések átlagosan 2 éjszakára és 3 személyre szóltak. A legforgalmasabb nap az augusztus huszadikai hosszú hétvége szombatja volt.

A Szallas.hu közleménye szerint minden tizedik vendég a SZÉP-kártyás fizetést jelölte meg előzetesen, 13 százalékkal nőtt a SZÉP-kártyás költések értéke tavalyihoz képest, átlagosan 104 250 forintra, és ezek a vendégek hosszabb időre és nagyobb létszámra foglaltak helyet: általában 3-4 éjszakára és 4 személy részére.

A Szallas.hu adatai alapján Siófok, Hajdúszoboszló és Budapest vonzotta a legtöbb turistát, de Eger, Balatonfüred és Gyula is az élbolyban végeztek. A legkeresettebb úti célok top tízes listájára még Szeged, Hévíz, Zalakaros és Nyíregyháza került fel.

A harmadik negyedévben nagy volt az érdeklődés az egri és a siklósi vár, valamint a Festetics-kastély iránt, de a Szilvásváradi Kisvasút és a Nyíregyházi Állatpark is keresett volt. A fürdők közül a miskolctapolcai, a harkányi, a zalakarosi, a hajdúszoboszlói is kiemelkedett, még a Hévízi-tó iránt volt nagy az érdeklődés - írták. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS