Ősszel is Londonba repülhet a legtöbb magyar

2023. 09. 02., 12:04

Hosszabban nyaraltunk és többet repültünk nyáron, mint tavaly a Kiwi.com adatai szerint. London volt a legkedveltebb város nemcsak a magyarok, hanem az európai utazók körében is, de nálunk Isztambul népszerűsége kiugró volt: a top 10-es lista 2. fokán végzett. Ősszel is az Egyesült-Királyság fővárosa lehet a legnépszerűbb, ekkor már kb. 20 euróval kevesebbért repülhetünk.

Az átlagos repülőjegyárak emelkedése ellenére a Kiwi.com-on keresztül közel 12 százalékkal több repülőjegyet foglaltak a magyarok, mint tavaly. A cseh utazási technológiai cég augusztus 28-ig leadott foglalásai alapján nemcsak többen utaztak, de több napot is nyaraltak idén honfitársaink. Tízből hárman 1-2 hetet, ugyanennyien pedig 4-6 napot is eltöltöttek a célállomásukon.

Isztambul a top 10-es lista 2. helyén

Az európai összesített és a magyarok foglalási listáját is London vezette ezen a nyáron, ahogy tavaly is. Nagy meglepetés azonban a hazai listán Isztambul. Törökország legnépesebb városa nem szerepelt a tavalyi top10-es listán, idén pedig rögtön a dobogó 2. fokára tört.

Ide repültek nyáron a magyarok (2023. augusztus 28-ig foglalva a nyári hónapokra):

1. London

2. Isztambul

3. Róma

4. Barcelona

5. Milánó

6. Berlin

7. Párizs

8. Lisszabon

9. Athén

10. Brüsszel

Ami az átlagárakat illeti: míg tavaly 125 euróért foglalhattunk repülőjegyet a nyárra, addig idén ez 152 euró volt, a legnagyobb növekedést a rövid- és középtávú járatok jegyárai szenvedték el. Üdítő kivételt jelentenek a hosszú repülőutak. Aki tengerentúlra utazott, annak idén kevésbé kellett a pénztárcájába nyúlnia. Idén 488 euró, tavaly pedig 573 euró volt a 4000 kilométer feletti repülőjegyek átlagos ára.

Ősszel is London lehet a sláger

Az augusztus 28-ig a Kiwi.com-on leadott foglalások alapján az őszi hónapokban London megtarthatja vezető szerepét. Barcelona lehet a második legnépszerűbb repülős célpont, amit Róma, Isztambul és Párizs követhetnek. Ősszel olcsóbb lehet a repülés, mint nyáron. Az árak a következő módon alakulhatnak: az átlagár 131 euró, a rövid utak ára (1499 kilométer alatt) 93 euró, a közepes utaké (1500 kilométer-3999 kilométer) 144 euró, míg a tengerentúli járatokért átlagosan 415 eurót kell fizetnünk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS