Ősszel is Londonba repülhet a legtöbb magyar

2023. 09. 02., 12:04

Hosszabban nyaraltunk és többet repültünk nyáron, mint tavaly a Kiwi.com adatai szerint. London volt a legkedveltebb város nemcsak a magyarok, hanem az európai utazók körében is, de nálunk Isztambul népszerűsége kiugró volt: a top 10-es lista 2. fokán végzett. Ősszel is az Egyesült-Királyság fővárosa lehet a legnépszerűbb, ekkor már kb. 20 euróval kevesebbért repülhetünk.

Az átlagos repülőjegyárak emelkedése ellenére a Kiwi.com-on keresztül közel 12 százalékkal több repülőjegyet foglaltak a magyarok, mint tavaly. A cseh utazási technológiai cég augusztus 28-ig leadott foglalásai alapján nemcsak többen utaztak, de több napot is nyaraltak idén honfitársaink. Tízből hárman 1-2 hetet, ugyanennyien pedig 4-6 napot is eltöltöttek a célállomásukon.

Isztambul a top 10-es lista 2. helyén

Az európai összesített és a magyarok foglalási listáját is London vezette ezen a nyáron, ahogy tavaly is. Nagy meglepetés azonban a hazai listán Isztambul. Törökország legnépesebb városa nem szerepelt a tavalyi top10-es listán, idén pedig rögtön a dobogó 2. fokára tört.

Ide repültek nyáron a magyarok (2023. augusztus 28-ig foglalva a nyári hónapokra):

1. London

2. Isztambul

3. Róma

4. Barcelona

5. Milánó

6. Berlin

7. Párizs

8. Lisszabon

9. Athén

10. Brüsszel

Ami az átlagárakat illeti: míg tavaly 125 euróért foglalhattunk repülőjegyet a nyárra, addig idén ez 152 euró volt, a legnagyobb növekedést a rövid- és középtávú járatok jegyárai szenvedték el. Üdítő kivételt jelentenek a hosszú repülőutak. Aki tengerentúlra utazott, annak idén kevésbé kellett a pénztárcájába nyúlnia. Idén 488 euró, tavaly pedig 573 euró volt a 4000 kilométer feletti repülőjegyek átlagos ára.

Ősszel is London lehet a sláger

Az augusztus 28-ig a Kiwi.com-on leadott foglalások alapján az őszi hónapokban London megtarthatja vezető szerepét. Barcelona lehet a második legnépszerűbb repülős célpont, amit Róma, Isztambul és Párizs követhetnek. Ősszel olcsóbb lehet a repülés, mint nyáron. Az árak a következő módon alakulhatnak: az átlagár 131 euró, a rövid utak ára (1499 kilométer alatt) 93 euró, a közepes utaké (1500 kilométer-3999 kilométer) 144 euró, míg a tengerentúli járatokért átlagosan 415 eurót kell fizetnünk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 00:25
Videósorozatot indít a NAV annak érdekében, hogy az eÁFA rendszer webes felületének használata még könnyebbé váljon. A rövid videók segítségével az egyre népszerűbb áfabevallási módszert a kisvállalkozások is könnyedén alkalmazhatják – írják az adóhivatal szakértői.
2025. 12. 10., 09:10
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-12-10 11:25:00
Az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja a jelenlegi 18 millió forintról 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő – emlékeztet a NAV. A mentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS