Minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi turizmus

2021. 09. 10., 18:15

Minden idők legsikeresebb nyarát zárta 2021-ben a belföldi turizmus Magyarországon – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a nyári szezont értékelő sajtótájékoztatóján.

Nyáron a tavalyinál 25 százalékkal több, közel 15 millió vendégéjszakát regisztráltak, és közel 5 millió vendég, közülük 1 millió külföldi nyaralt idén Magyarországon. 360 milliárd forintot költöttek el a vendéglátóhelyeken, ez 25 százalékos növekedés 2020-hoz képest, és a 2019-es rekordévinél is 10 százalékkal magasabb. A vendéglátás teljesítménye tehát már felülmúlta a járvány előttit.

A szálláshelyeken az ötmillió turista 183 milliárd forintot költött el, ami 41 százalékos növekedés az előző évhez képest. Pozitív elmozdulás látszik a beutazó turizmusban is: a külföldiek 2,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi szálláshelyeken, ami 40 százalékkal magasabb, mint tavaly. A turisztikai térségek sorrendje változatlan: a legnépszerűbbek idén is a Balaton, a Mátra-Bükk és Debrecen térsége volt – közölte a vezérigazgató.

Guller Zoltán elmondta: nyáron a legnépszerűbbek a szállodák voltak a vendégek körében, országosan 46 százalékos volt az átlagos kihasználtság a szállodákban a tavalyi 35 százalékkal szemben.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (ntak) adatai alapján a forgalom mindhárom nyári hónapban felülmúlta az előző évit: júniusban 66 százalékkal, júliusban 22 százalékkal, augusztusban pedig 16 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma. Augusztus 20-án, a legforgalmasabb napon 220 ezer vendégéjszakát regisztráltak, Budapesten közel kétmillióan vettek részt a rendezvényeken.

A SZÉP-kártyákra 89 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a nyári időszakban, az első nyolc hónapban 244 milliárd forintot. A feltöltések elérhetik a 360 milliárd forintot az idén, mindez nagymértékben segíti az ágazat talpra állását. Idén 252 milliárd forintot költöttek az első nyolc hónapban a kártyákról, nyáron pedig 53 százalékkal többet, 145 milliárd forintot. A költések értéke rekordot döntve eléri majd a 300 milliárd forintot a várakozásaik szerint - közölte.

Guller Zoltán hangsúlyozta: a nyárral a turizmus nem ér véget, napról-napra dinamikusan emelkednek az őszi előfoglalási adatok, már most több mint 5 millió vendégéjszaka van az ntak-rendszerben. Szeptemberre a tavalyinál 25 százalékkal magasabb a megvalósult és lefoglalt belföldi éjszakák száma, a külföldi vendégéjszakáké pedig közel négyszeres növekedést mutat. Idén a 30 millió vendégéjszakát el fogja érni az ágazat – ismertette Guller Zoltán, hozzátéve: aki mindkét oltást megkapta, az korlátozás nélkül utazhat Magyarországon. Hangsúlyozta: a kormány célja a járvány után, hogy a gazdasági növekedés elérje az 5,5 százalékot, ennek elérésében a turisztikai ágazat szerepe kiemelt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS