Még lehet küldeni fotókat a Magyarország365 pályázatra

2019. 10. 08., 11:45

Több mint 2 ezer fotós regisztrált eddig a Magyarország365 fényképpályázatra. A meghirdetett három kategóriában – táj és természet, épített és tárgyi örökség, valamint közösségi életképek – eddig több mint 3300 fotó érkezett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Budapesten elmondta, hogy a legnépszerűbb az eddigi jelentkezések alapján a táj és természet kategória. A pályamunkákat október 18-ig lehet feltölteni a fotopalyazat.magyarorszag.hu internetes oldalra.

A kormány által kezdeményezett pályázatra beérkezett legjobb képeket vándorkiállításon fogják bemutatni, a tervek szerint külföldön is.

A kategóriák első helyezettjei 1-1 millió forint, a második helyezettek 500-500 ezer forint, a harmadik helyezettek 300-300 ezer forint jutalomban részesülnek. Emellett az internetes közönségszavazás győztesei is 1-1 millió forint pénzjutalmat kapnak kategóriánként.

A szakmai zsűri elnöke Kaiser Ottó, a tagja Keleti Éva Kossuth-díjas fotóművész, Szarka Klára fotótörténész, Kerekes Emőke fotográfus és Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója.

Kaiser Ottó elmondta: az eddigi pályamunkák alapján az amatőr fényképészek eszközhasználata, látásmódja is sokkal magasabb szintű, mint azt előzetesen lehetett gondolni.

Az emberek alapvető szükséglete, hogy megörökítsék a környezetüket, a szépet és a harmóniát keresik, és ezt szeretnék megosztani másokkal is.

A Magyarország365 pályázattal kapcsolatos kérdéseiket az érdeklődők személyesen az október 10-i szakmai napon tehetik fel a zsűri tagjainak a Bálna Budapestben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS