Kétmillió megkeresés érkezett tavaly a Tourinform irodákhoz

2023. 06. 01., 13:41

Kétmillió megkeresés érkezett tavaly a Tourinform irodákhoz. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szakmai koordinálásával működő turisztikai információs irodák 30 féle szolgáltatást nyújtanak országszerte 244 munkatárssal, 94 irodában.

Az MTÜ tájékoztatása szerint a megkeresések száma a koronavírus-járvány miatt jelentősen csökkent, 2021-ben mindössze alig valamivel több mint egymillió volt, azonban 2022-ben már meghaladta a járvány előtti 2019-es 1,956 milliót. A tavalyi teljesítmény azért is jelentős, mert az irodák száma 2019-ben még 109, tavaly 95 volt.

Az elmúlt évben az irodák közel egyharmada ért el 90 százalék feletti minősítést az MTÜ teljesítményértékelő rendszerében, köszönhetően a rendszeres képzéseknek.

A május végi Országos Tourinform Találkozó kiemelt témája volt, hogy a turisztikai főszezont felkészülten váró irodák több ezer turisztikai szolgáltatóval állnak napi kapcsolatban, így mára a helyi turizmus fontos szervezőerőivé, nélkülözhetetlen szereplőivé váltak.

A Tourinform hálózata több mint harmincféle szolgáltatással segíti a kirándulókat, irodáikban ajándéktárgyak, jegyértékesítés, csomagmegőrzés, kerékpár- és sporteszközbérlés, turisztikaikártya-értékesítés, mobiltelefon töltés, gyereksarok és akár kávézó is elérhető, és lepecsételik a Kajla-program útleveleit is. Emellett számos iroda tematikus túrákat is indít új szolgáltatásként.

A turisztikai szolgáltatások mellett az irodák részt vállalnak a turisztikai szereplők tájékoztatásában is, így az új, önkéntes turisztikai védjegyrendszert megismertető kampányban és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé nyújtott kötelező adatszolgáltatás támogatásában is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS