Így írta át a repülést az orosz-ukrán háború

Így írta át a repülést az orosz-ukrán háború
2022. 04. 01., 09:57

A koronavírus miatt a repülés jóval olcsóbb lett. Ez a tendencia nem biztos, hogy folytatódik az ukrajnai háború miatt, hiszen az üzemanyagárak emelkedése, illetve a kereslet erősödése hatással lehet az árakra. 2019-ben még átlagosan 194 eurót költöttek a magyarok egy repülőútra, ez az összeg idén év elején már 124 euró volt, február 24. óta pedig átlagosan 150 euróba kerül egy repülőút hazánkból a Kiwi.com-on keresztül leadott foglalások alapján. Nemcsak az árakra, hanem a desztinációkra is hatással volt a háború kitörése.

Drágább lehet a repülés

2022 eleje óta folyamatosan emelkedik a repülőjegyek iránti kereslet.  Az ukrajnai háború kitörésekor rövid időre visszacsuklott a keresleti görbe, de egy hét elteltével a keresések és a foglalások ismét növekedésnek indultak – derül ki a Kiwi.com, a vezető cseh utazás technológiai cég adataiból.

A jegyárak csökkenő tendenciáját az orosz-ukrán háború megfordította, és a jegyárak tovább emelkedhetnek. Ha a húsvéti és nyári kereslet erős lesz, és az üzemanyagárak trendje változatlan marad, a legtöbb európai és nemzetközi úti cél esetében az árak tovább emelkedhetnek.

Mario Gavira, a Kiwi.com alelnöke (Vice President of Growth) kifejtette, hogy a jelenlegi áremelkedés a kereslet élénkülésének és egyes esetekben az üzemanyagárak elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedésének is köszönhető.  Az üzemanyagárak emelkedése az elmúlt 18 hónapban folyamatos volt a kínálati oldali kapacitáskorlátok és a fogyasztói kereslet fellendülése miatt, de az ukrajnai háború az elmúlt hetekben felgyorsította az inflációs tendenciát.

A fapados légitársaságok kivételes helyzetben vannak

„A globális üzemanyagár emelkedés hatásai idővel magasabb árakat jelenthetnek. Bár általában véve a fapados légitársaságok előnye, hogy a hagyományos légitársaságoknál modernebb, üzemanyag-takarékosabb légiflottával rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban viseljék az üzemanyagköltségeket, azonban az üzemanyag a költségalapjuk nagyobb százalékát teszi ki, mint a hagyományos légitársaságok esetében” – foglalta össze Mario Gavira, a Kiwi.com alelnöke.

Ennyiért repültünk

2019-ben, a koronavírusjárvány megjelenése előtt a repülőutak átlagos jegyára a Kiwi.com foglalásai alapján 298 euróba kerültek, ez az összeg 2021-re jelentősen csökkent, az átlagár 219 euró lett. 2022 év eleje, egészen február 24-éig, a háború kitöréséig további csökkenő tendenciát mutat: ekkor átlagosan 202 euróba került egy repülőút. Az orosz-ukrán háború hatására azonban a jegyárak visszaugrottak, és az átlagár azóta globálisan 245 euró.

A Magyarországról foglalt repülőjegyek árai hasonló ívet írnak le. Míg 2019-ben átlagosan 194 euróért repültünk, addig 2021-ben már 127-ért, és idén év elején pedig 124 euróért. A háború kitörése óta pedig átlagosan 150 eurót költenek honfitársaink egy repülőútra. A rövidebb, 1499 kilométeren belüli távok (például Barcelona, London) esetében 96 euró az átlagár, a közepesen hosszú repüléseknél, azaz az 1500-3999 km közti repülési hossznál – amivel többek közt eljuthatunk Marokkóba vagy Tenerifére – 191 euró, míg a tengerentúlra átlagosan 603 euróért juthatunk el.

Február 24. óta a legtöbben Tel Aviv-ból repültek Budapestre

Nemcsak a jegyárakat, hanem az úticélokat is átírta a háború. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt idén a Kiwi.com-on foglalva a 3 legnépszerűbb útvonal a Kijev-Varsó, a Bukarest-London, majd a Moszkva-Budapest közti járatok voltak. Február 24. után fővárosunk az első 3 desztinációpárosban nem szerepel, de a negyedikben már igen. A február 24. után legtöbbet foglalt útvonalak: Prága-Róma, Bécs-Barcelona, majd Tel Aviv-London, és ezeket követi a 4. helyen a Tel-Aviv-Budapest útvonal. Ez alapján az utóbbi hetekben Tel-Aviv-ből látogatnak a legtöbben hazánkba, a magyarok pedig a Kiwi.com adatai szerint legtöbbször Milánóba repültek.

Barcelona reptere továbbra is a legforgalmasabb

A legkeresettebb repülőtér terén nem történt változás a háború hatására. Addig és azóta is Barcelona fogadja repterén a legtöbb látogatót a Kiwi.com idei foglalásai alapján. A budapesti volt a 2. legtöbb utast fogadó repülőtér a háború kitörése előtt, azóta a népszerűségi listán némiképp visszaesett ugyan, de még most is szerepel az előkelő TOP10-ben, a 7. hely a magyar fővárosé.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS