Így írta át a repülést az orosz-ukrán háború

Így írta át a repülést az orosz-ukrán háború
2022. 04. 01., 09:57

A koronavírus miatt a repülés jóval olcsóbb lett. Ez a tendencia nem biztos, hogy folytatódik az ukrajnai háború miatt, hiszen az üzemanyagárak emelkedése, illetve a kereslet erősödése hatással lehet az árakra. 2019-ben még átlagosan 194 eurót költöttek a magyarok egy repülőútra, ez az összeg idén év elején már 124 euró volt, február 24. óta pedig átlagosan 150 euróba kerül egy repülőút hazánkból a Kiwi.com-on keresztül leadott foglalások alapján. Nemcsak az árakra, hanem a desztinációkra is hatással volt a háború kitörése.

Drágább lehet a repülés

2022 eleje óta folyamatosan emelkedik a repülőjegyek iránti kereslet.  Az ukrajnai háború kitörésekor rövid időre visszacsuklott a keresleti görbe, de egy hét elteltével a keresések és a foglalások ismét növekedésnek indultak – derül ki a Kiwi.com, a vezető cseh utazás technológiai cég adataiból.

A jegyárak csökkenő tendenciáját az orosz-ukrán háború megfordította, és a jegyárak tovább emelkedhetnek. Ha a húsvéti és nyári kereslet erős lesz, és az üzemanyagárak trendje változatlan marad, a legtöbb európai és nemzetközi úti cél esetében az árak tovább emelkedhetnek.

Mario Gavira, a Kiwi.com alelnöke (Vice President of Growth) kifejtette, hogy a jelenlegi áremelkedés a kereslet élénkülésének és egyes esetekben az üzemanyagárak elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedésének is köszönhető.  Az üzemanyagárak emelkedése az elmúlt 18 hónapban folyamatos volt a kínálati oldali kapacitáskorlátok és a fogyasztói kereslet fellendülése miatt, de az ukrajnai háború az elmúlt hetekben felgyorsította az inflációs tendenciát.

A fapados légitársaságok kivételes helyzetben vannak

„A globális üzemanyagár emelkedés hatásai idővel magasabb árakat jelenthetnek. Bár általában véve a fapados légitársaságok előnye, hogy a hagyományos légitársaságoknál modernebb, üzemanyag-takarékosabb légiflottával rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban viseljék az üzemanyagköltségeket, azonban az üzemanyag a költségalapjuk nagyobb százalékát teszi ki, mint a hagyományos légitársaságok esetében” – foglalta össze Mario Gavira, a Kiwi.com alelnöke.

Ennyiért repültünk

2019-ben, a koronavírusjárvány megjelenése előtt a repülőutak átlagos jegyára a Kiwi.com foglalásai alapján 298 euróba kerültek, ez az összeg 2021-re jelentősen csökkent, az átlagár 219 euró lett. 2022 év eleje, egészen február 24-éig, a háború kitöréséig további csökkenő tendenciát mutat: ekkor átlagosan 202 euróba került egy repülőút. Az orosz-ukrán háború hatására azonban a jegyárak visszaugrottak, és az átlagár azóta globálisan 245 euró.

A Magyarországról foglalt repülőjegyek árai hasonló ívet írnak le. Míg 2019-ben átlagosan 194 euróért repültünk, addig 2021-ben már 127-ért, és idén év elején pedig 124 euróért. A háború kitörése óta pedig átlagosan 150 eurót költenek honfitársaink egy repülőútra. A rövidebb, 1499 kilométeren belüli távok (például Barcelona, London) esetében 96 euró az átlagár, a közepesen hosszú repüléseknél, azaz az 1500-3999 km közti repülési hossznál – amivel többek közt eljuthatunk Marokkóba vagy Tenerifére – 191 euró, míg a tengerentúlra átlagosan 603 euróért juthatunk el.

Február 24. óta a legtöbben Tel Aviv-ból repültek Budapestre

Nemcsak a jegyárakat, hanem az úticélokat is átírta a háború. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt idén a Kiwi.com-on foglalva a 3 legnépszerűbb útvonal a Kijev-Varsó, a Bukarest-London, majd a Moszkva-Budapest közti járatok voltak. Február 24. után fővárosunk az első 3 desztinációpárosban nem szerepel, de a negyedikben már igen. A február 24. után legtöbbet foglalt útvonalak: Prága-Róma, Bécs-Barcelona, majd Tel Aviv-London, és ezeket követi a 4. helyen a Tel-Aviv-Budapest útvonal. Ez alapján az utóbbi hetekben Tel-Aviv-ből látogatnak a legtöbben hazánkba, a magyarok pedig a Kiwi.com adatai szerint legtöbbször Milánóba repültek.

Barcelona reptere továbbra is a legforgalmasabb

A legkeresettebb repülőtér terén nem történt változás a háború hatására. Addig és azóta is Barcelona fogadja repterén a legtöbb látogatót a Kiwi.com idei foglalásai alapján. A budapesti volt a 2. legtöbb utast fogadó repülőtér a háború kitörése előtt, azóta a népszerűségi listán némiképp visszaesett ugyan, de még most is szerepel az előkelő TOP10-ben, a 7. hely a magyar fővárosé.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 17., 17:20
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026. 04. 17., 13:05
A fővárosban továbbra is élénk a kereslet a fedett gépkocsibeállók iránt, ami jelentős áremelkedést eredményezett: a XII. kerületben az átlagár már meghaladta a 10 millió forintot. Vidéken ugyanakkor nem látszik érdemi drágulás, bár a rekorder Kecskemét áraival így is megközelíti a budapesti szintet – derült ki az Otthon Centrum országos elemzéséből.
2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.