Februári szálláshelymérleg: 1,4 millió vendégéjszaka, 30 milliárd forint

2023. 04. 14., 08:38

2023 februárjában a kereskedelmi szálláshelyeken 552 ezer vendég 1,4 millió vendégéjszakát töltött el; a vendégek száma 1,0, a vendégéjszakáké 0,4 százalékkal mérséklődött 2022 februárjához viszonyítva.

2023 februárjában a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek, közösségi szálláshelyek) összes bruttó árbevétele közel 30 milliárd forintot tett ki, amely folyó áron 42 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 7,6 százalékkal többet, 1,7 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok. 1873 kereskedelmi szálláshely, köztük 778 szálloda és 847 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében.

Az összes eltöltött vendégéjszaka 50–50 százalékban oszlott meg a belföldi és a külföldi vendégek között.

A belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 13 százalékkal csökkent 2022 februárjához viszonyítva. A vendégek száma 305 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 694 ezer volt. Utóbbiak 77 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 11 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom a panziókban 17, a közösségi szálláshelyeken 19 százalékkal csökkent a 2022. februárihoz viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 27, illetve 17 százalékát regisztrálták.

A külföldi vendégek száma 16, a vendégéjszakáké 17 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A szálláshelyekre érkezett 247 ezer vendég összesen 686 ezer vendégéjszakát töltött el. Ezek 83 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 17 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 65 százalékát regisztrálták. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS