Ezt vállalta a Magyar Kongresszusi Iroda

2020. 10. 05., 12:15

Stratégiai keretmegállapodást írtak alá a turizmusirányítás állami és fővárosi szervezetei, hogy megerősítsék Budapest pozícióját a meeting industry nemzetközi piacán.

A Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány, valamint a Magyar Kongresszusi Iroda képviselői öt évre szóló stratégiai keretmegállapodást írtak alá – írja a turizmus.com.

Az összefogás alapgondolata, hogy a magyar turizmusnak, és ezen belül kiemelten Budapestnek a szabadidős turisták mellett szüksége van az átlagosnál hosszabb tartózkodási idejű, jobb vásárlóerőt képviselő, prémium szolgáltatásokat igénylő vendégkör elérésére is.

A Magyar Kongresszusi Iroda feladata, hogy a világvárosokban általános elterjedt gyakorlatnak megfelelően – a fővárosnál a már kérelmezett névhasználati engedély birtokában – Budapest Convention Bureau márkanév alatt ellássa az üzleti turizmus fellendítését szolgáló valamennyi promóciós, szervezési és értékesítési feladatot.

„Célunk, hogy megalapozzuk a Budapest iránti bizalmat, illetve professzionális módon szolgáljuk ki mind a maguknak helyszínt kereső rendezvények szervezőit, mind a hazai szolgáltatókat” – fogalmazott Békefi Anna, a Budapest Convention Bureau szakmai igazgatója.

A Magyarországon megvalósuló, külföldi megrendelésű üzleti rendezvények 73 százalékát Budapest látja vendégül. A Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetségének nemzetközi városrangsorában Budapest 2019-ben a 400 szereplő közül a 26. helyen állt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS