Erős évet zárt a magyar turizmus 2022-ben

Erős évet zárt a magyar turizmus 2022-ben
2023. 01. 30., 18:52

Minden várakozást felülmúlt 2022-ben a magyar turizmus teljesítménye; az ágazat továbbra is emelkedő pályán mozog, így a szektor teljesítménye idén meghaladhatja a 2019-es rekordévben elért eredményeket – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának elnöke.

A hétfőn, Budapesten rendezett sajtótájékoztatón az elnök elmondta: tavaly 14,2 millió vendég csaknem 40 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon, ez csaknem 40 százalékos bővülés 2021-hez képest és csupán 5 százalékkal marad el a 2019-es szinttől.

A fővárosba csaknem 4 millióan, vidékre több mint 10 millióan látogattak el. A szállodák kapacitáskihasználtsága országos átlagban körülbelül 47 százalékos volt. A vidéki turizmust 73 százalékban a belföldi turisták adták, míg Budapestre 82 százalékban külföldiek érkeztek.

A magyarok nyáron főként a Balatont keresték fel, itt csaknem 8,8 millió vendégéjszakát töltöttek el, a második helyen 2,6 millió vendégéjszakával a Mátra-Bükk térsége áll.

A legtöbb turistát fogadó települések listáját Budapest vezeti, majd Hajdúszoboszló, Siófok, Hévíz, Balatonfüred és Zalakaros következik.

A külföldi turizmus „kezd visszaállni” – számolt be Guller Zoltán. A legtöbben továbbra is Németországból érkeztek, utána a sorban Csehország, Románia, az Egyesült Királyság és Lengyelország következik. Az elnök szerint az ágazat azért nem tudta megdönteni a 2019-es számokat, mert az amerikai, az orosz és a kínai turisták nem olyan számban érkeztek, mint „ahogy jöhettek volna”.

A költéseket tekintve szintén Németország áll az első helyen: a német turistáknak köszönhetően körülbelül 35 milliárd forintnyi bevételre tett szert az ország. Ebben a sorban az Amerikai Egyesült Államok a második, az Egyesült Királyság a harmadik helyen áll.

A szálláshelyek árbevétele 2022-ben 668 milliárd forintot tett ki, ez még az inflációval csökkentve is 52 százalékkal magasabb az előző évinél. A szobák átlagára 29 298 forint volt, ami 15 százalékos emelkedés 2021-hez képest. 

A vendéglátásban az árbevétel 42 százalékkal, 1490 milliárd forintra emelkedett 2022-ben. Ez az összeg reálértéken is 24 százalékkal haladja meg a 2021-es adatokat.

2022-ben a SZÉP Kártyákról a kártya birtokosok 385 milliárd forintot költöttek, ez 5 százalékkal több a 2020-as értéknél és duplája a 2019-esnek. Az országban 2,5 millió embernek van SZÉP Kártyája, amelyeken jelenleg körülbelül 105 milliárd forint áll rendelkezésre.

A januári adatsort „nagyon ígéretes”: január 27-ig már 1,5 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban, a következő napokra pedig még 200 ezer vendégéjszaka foglalást látnak. A számok 100 ezres bővülést mutatnak 2022 azonos időszakához képest.

A turizmus továbbra is emelkedő pályán mozog, ha a körülmények nem romlanak, akkor az ágazat teljesítménye 2023-ban Magyarországon meg fogja haladni a 2019-es számokat – összegezett Guller Zoltán. (MTI)

Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS