A magyarok az idei évben a hazai utazásokat részesítették előnyben, elsősorban pihenésre vágytak és autóval indultak útnak, az utazási kedv pedig a főszezon lezárultával sem csökken – derült ki a Reacty Digital nyár végi felméréséből, mely nem, kor, illetve a lakóhely régiója alapján reprezentatív a 18-79 éves magyar lakosságra nézve. A járványhelyzet sokak nyaralását befolyásolta, de legtöbben úgy érzik, nem (emiatt) kellett módosítaniuk a terveiken.
A 18-79 éves korosztály 35 százaléka utazott el belföldi fizetős szálláshelyre 2021-ben augusztus végéig, míg külföldi célpontot csupán tizedük választott ebben az időszakban. A bel- és külföldön utazók között előfordulnak átfedések is, így összességében a lakosság kétötöde nyaralt valamerre idén. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel utazott.
A belföldi célponttal rendelkezők leginkább a 3-4 éjszakás pihenést választották, míg külföldre ennél valamivel hosszabb időre mentek, legtöbben 5-7 éjszakára. A 18-29 éves korosztályra jellemző leginkább, hogy 2 éjszakás, „hosszú hétvége” jellegű utazást vállalnak és akár külföldre is elutaznak ilyen rövid időre.
A belföldön nyaralók elsősorban online, közvetlenül a szálláshely weboldalán keresztül foglaltak szállást (42 százalék), de népszerűek az online szállásfoglaló oldalak vagy alkalmazások is (30 százalék). A külföldi foglalások esetén már csak az utazók negyede vette igénybe a szálláshely saját weboldalán történő foglalást és inkább a gyűjtőoldalakon keresztül (43 százalék) választottak. Határon belüli utazások esetén a Szállás.hu emelkedik ki (62 százalék), míg külföldi célpontnál egyértelműen a Booking.com (78 százalék) áll az élen a szállásfoglaló oldalak közül.
A belföldi utazók közel fele (44 százalék) választotta a Balatont (is) célpontnak – legnagyobb arányban a fiatalok – negyedük pedig hegyvidékes területre (is) utazott. Külföldi nyaralások esetén a legnépszerűbb célpont egyértelműen a szomszédos Horvátország (29 százalék), de Görögországba és Ausztriába is nagy arányban utaztunk. Közlekedési eszközként autót a külföldre utazók kétharmada (66 százalék), míg repülőt közel harmaduk (28 százalék) választott.
Az itthon utazók háromnegyede egyszerűen csak pihenésre, kikapcsolódásra vágyott, közel kétötöd (38 százalék) választotta a wellness valamilyen formáját, bő harmaduk pedig városnézés (35 százalék), illetve kirándulás/túra (35 százalék) miatt utazott. Külföldön is a pihenésé (64 százalék) volt a főszerep, de a határon túlra látogatók wellness helyett inkább városnézéssel (42 százalék) és kirándulással/túrával (34 százalék) töltötték idejüket.
A felnőtt magyarok kétötöde eredetileg sem tervezett utazást az idei év eddig eltelt részére és ennek megfelelően nem is volt nyaralni. Az utazástól nem elzárkózók közel fele úgy érzi, a járvány egyáltalán nem befolyásolta a nyaralási terveit, az előzetes elképzeléseknek megfelelően tudott utazni, vagy esetleg teljesen más, a járványtól független indokból volt szükséges módosítani tervein.
Az utazást tervezők közel negyede (23 százalék) jelezte, hogy a pandémia miatt kellett lemondania az utazást, ennek hátterében állhat a megbetegedéstől való félelem, valamint a lezárások, de az anyagi helyzet megváltozása is adhatott okot a tervek módosítására. A korábbi vakációs tervekkel rendelkező 18-79 évesek harmada jelezte, hogy kifejezetten a koronavírus miatt kellett változtatnia az utazás helyszínén (például külföld helyett belföld), időpontján és/vagy hosszán.
A felmérésből az látszik, hogy az utazási kedv nem csökken a főszezon végével sem, a 18-79 éves lakosság közel harmada (29 százalék) tervez belföldre, szűk tizede (9 százalék) pedig külföldre utazni idén az őszi-téli időszakban, ami megközelíti az eddig utazók arányát. Az idén már valahova utazók közel fele szeretne még ebben az évben belföldre, közel kétötöde pedig külföldre utazni, míg az eddig otthon maradók hatoda választ belföldi célpontot a jövőben és csupán 3 százalék vágna bele külföldi útba.
(Fotó: Szerdahelyi Csaba)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.