Alig nőttek a szállodai szobaszámok a Balatonnál az elmúlt tíz évben

2019. 07. 09., 10:15

A Balatoni turisztikai régióban az elmúlt tíz év alatt mindössze 0,8 százalékkal nőtt a szállodai szobaszám, miközben a Budapesten kívüli szállodai szobák száma összességében 20,7 százalékkal lett több.

A vendégéjszakák száma tíz év alatt egyharmaddal nőtt a Balatonnál, ezen belül a belföldi közel 50 százalékkal, míg a külföldi 8,5 százalékkal lett több – állapítja meg elemzésében Kovács István, az MSZÉSZ elnöki tanácsadója, amelyet a turizmus.com idéz.

Míg 2008-ban 60:40 volta bel- és külföldi vendégéjszakák aránya, addig ez 2018-ra 67,4: 32,6-ra módosult.

A szállodai bruttó bevételek – 28,6 százalékos infláció mellett – 71,6 százalékkal nőttek 2008 és 2018 között Magyarország második legnagyobb turisztikai régiójában. A forgalom növekedése 2012-től gyorsult fel. A balatoni szállodák árbevételének részesedése az országosból 17,5 százalékról 14,2 százalékra változott tíz év alatt.

A válság után 2010-ben voltak a mélyponton a balatoni régió szállodái, a javulás 2012-től gyorsult fel. 2012 és 2018 között a kihasználtság 9,1 százalékkal, nominálisan az átlag szobaár 32,6 százalékkal nőtt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS