A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma júliusban 1 294 608 fő volt, elérte a járvány előtti, 2019-es szint 80 százalékát, a tavalyi év azonos időszakához képest pedig több mint 140 százalékkal nőtt – közölte a Budapest Airport szerdán.
A Budapest Airport felkészült a nyári időszakra, így a budapesti repülőtéren nem tapasztalható a legtöbb európai légikikötőre jellemző fennakadás, az utasforgalom kezelése a magas utasszám mellett is gördülékeny és folyamatos. Júliusban az utasok körében az öt legnépszerűbb úti cél London, Tel Aviv, Antalya, Amszterdam és Frankfurt volt.
A Budapest Airport cargo forgalma a globálisan jellemző légiáruszállítási volumencsökkenés ellenére is stabil, a közlemény szerint a vállalat júliusban 14 647 tonna árut kezelt. Habár a cargo növekedés üteme a budapesti légikikötőben is csökkent tavasz óta, az első hét hónapban összesen 113 181 tonna légiáru fordult meg a budapesti repülőtéren, 11,1 százalékkal több, mint 2021 januárja és júliusa között, és 47 százalékkal több, mint a világjárványt megelőző, 2019-es év júliusig tartó időszakában.
7,4 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztéssorozat kezdődik a repülőtéren: nagyszabású gurulóút- és futópálya-felújítási munkát végeznek, több szakaszon kiszélesítik a B3-B5 gurulóutak teherbíró felületeit és padkáit, megújulnak a csapadékelvezető rendszerek és a fénytechnikai hálózat is.
A fejlesztés két ütemben valósul meg, az első ütem augusztus 8-tól december elejéig tart, a projekt összköltsége eléri a 3,5 milliárd forintot (9 millió eurót). Ezzel párhuzamosan megkezdődik a BUD Cargo City forgalmi előterének bővítése is, amely 3,9 milliárd forintból (9,8 millió euróból) valósul meg. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.