A ferihegyi repülőtér utasforgalma júliusban elérte a járvány előtti szint 80 százalékát

2022. 08. 10., 19:53

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma júliusban 1 294 608 fő volt, elérte a járvány előtti, 2019-es szint 80 százalékát, a tavalyi év azonos időszakához képest pedig több mint 140 százalékkal nőtt – közölte a Budapest Airport szerdán.

A Budapest Airport felkészült a nyári időszakra, így a budapesti repülőtéren nem tapasztalható a legtöbb európai légikikötőre jellemző fennakadás, az utasforgalom kezelése a magas utasszám mellett is gördülékeny és folyamatos. Júliusban az utasok körében az öt legnépszerűbb úti cél London, Tel Aviv, Antalya, Amszterdam és Frankfurt volt.

A Budapest Airport cargo forgalma a globálisan jellemző légiáruszállítási volumencsökkenés ellenére is stabil, a közlemény szerint a vállalat júliusban 14 647 tonna árut kezelt. Habár a cargo növekedés üteme a budapesti légikikötőben is csökkent tavasz óta, az első hét hónapban összesen 113 181 tonna légiáru fordult meg a budapesti repülőtéren, 11,1 százalékkal több, mint 2021 januárja és júliusa között, és 47 százalékkal több, mint a világjárványt megelőző, 2019-es év júliusig tartó időszakában.

7,4 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztéssorozat kezdődik a repülőtéren: nagyszabású gurulóút- és futópálya-felújítási munkát végeznek, több szakaszon kiszélesítik a B3-B5 gurulóutak teherbíró felületeit és padkáit, megújulnak a csapadékelvezető rendszerek és a fénytechnikai hálózat is.

A fejlesztés két ütemben valósul meg, az első ütem augusztus 8-tól december elejéig tart, a projekt összköltsége eléri a 3,5 milliárd forintot (9 millió eurót). Ezzel párhuzamosan megkezdődik a BUD Cargo City forgalmi előterének bővítése is, amely 3,9 milliárd forintból (9,8 millió euróból) valósul meg. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS