Az amerikai pénzügyminiszter aggódik a Facebook Libra-terve miatt

2019. 07. 16., 09:30

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter hétfőn aggodalmait fejezte ki a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra miatt.

Az amerikai kormányzat álláspontja szerint egy ilyen virtuális pénz alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is – közölte az amerikai pénzügyminiszter.

Steve Mnuchin rendkívüli módon aggódik a Libra miatt, amelyet nemcsak pénzmosásra lehetne felhasználni, hanem a terrorizmus támogatására is – fogalmazott újságíróknak Mnuchin. Hozzáfűzte: a Facebook vezetőinek „sokat kell majd dolgozniuk, hogy meggyőzzék a Trump-kormányzatot” e virtuális pénz biztonságosságáról.

A Librára, mint mondta, nagyon erős szabályozást kell kidolgozni. Mnuchin emlékeztetett arra is, hogy a bitcoint – amely az első és máig legfontosabb kriptopénz – gyakran használták fel törvénytelen pénzügyi tranzakciókra, köztük adócsalásra, zsarolásra, és kábítószer-kereskedelemre. Egyúttal aggodalmát fejezte ki a bitcoin spekulatív jellege miatt is.

A miniszter leszögezte: a pénzügyminisztérium ugyan szívesen lát a pénzügyi rendszer hatékonyságát javító felelősségteljes újításokat, ám a tárca célja a pénzügyi rendszer integritásának megőrzése. Ezt nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte. Hozzáfűzte: „az én felelősségem a pénzünk védelme, és nagyon komolyan veszem a dollár tartalékvaluta szerepét”.

David Marcus, a Facebook egyik vezetője, a Libra-terv vezetője, kedden jelenik meg egy szenátusi bizottság előtt, hogy beszámoljon cége nagy vitát és berzenkedést kiváltó virtuális pénzzel kapcsolatos terveiről. Amerikai sajtóértesülések szerint a Facebook addig nem indítja meg a Libra forgalmát, amíg nem kapja meg a szükséges hatósági jóváhagyást, és Marcus a keddi szenátusi meghallgatáson szintén ezt az álláspontot képviseli majd.

MTI/Járai Judit, Washington

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS