Az amerikai agrárminisztérium 16 milliárd dollárral segítené a farmereket

2019. 07. 26., 09:30

Az amerikai szövetségi agrárminisztérium 16 milliárd dollárral készül megsegíteni a farmereket – jelentette be Sonny Perdue agrárminiszter csütörtökön.

Az amerikai mezőgazdasági árukra kivetett kínai büntetővámokra utalva Sonny Perdue leszögezte: „a farmerek nem maradnak magukra az igazolhatatlan megtorló vámokkal szemben, miközben Trump elnök továbbra is azon dolgozik, hogy jobb és erősebb kereskedelmi megállapodásokat kössön világszerte”.

A tárcavezető bejelentette, hogy a kormányzat 16 milliárd dollárt szán a gazdák megsegítésére. Ezt elsősorban a vörösáfonya- és a szójatermesztők, a sertéstenyésztők, a tejgazdaságok működtetői között osztják el, a birtokok nagysága alapján.

A szövetségi agrárminisztérium tavaly – miután Mexikó, Kanada és Kína büntetővámot vezetett be az amerikai termékekre – már 12 milliárd dollárral megsegítette a gazdákat. Ezen kívül 300 millió dollárral segítette az agráriumot új exportpiacok felkutatásában.

A minisztérium továbbá azt is tervezi, hogy 1,3 milliárd dollár értékben vásárol fel a büntetővámok által érintett sertést és gyümölcsöket, s ezeket iskoláknak, intézményeknek, élelmiszerjegyekkel rendelkezőknek juttatják.

Kína mintegy 60 milliárd dollár értékben vetett ki büntetővámokat, válaszul arra, hogy a Trump-kormányzat kínai árukat sújtott vámokkal. A kínai döntés érzékenyen érintette az amerikai mezőgazdaságot: a Kínába irányuló amerikai szójaexport például 75 százalékkal megcsappant.

Nehéz helyzetük ellenére az amerikai farmerek elsöprő többsége változatlanul támogatja Donald Trumpot. A Farm Journal című mezőgazdasági szaklap – amely az Egyesült Államokban a gazdák legfontosabb lapja – által július elsején megjelentetett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett ötezer farmer 79 százaléka támogatja Trumpot. Az elnök támogatottsága a farmerek körében még növekedett is: júniusban ugyanis csak 74 százalékos volt.

Támogatásuk elsődleges magyarázata a Kínával szembeni kemény fellépés volt. A farmerek ugyanakkor a kérdésekre válaszolva azt is kifejtették, hogy nem várják el a szövetségi agrárminisztérium támogatását a kereskedelmi viták gazdasági következményeinek enyhítésére.

MTI/Járai Judit, Washington

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS