Zártkerti ingatlan: kedvezőbb ár, nagyobb kompromisszum?

2022. 08. 26., 16:47

Az ingatlanhirdetések böngészésekor elkerekedik az átlagos vásárló szeme, amikor a drága belterületi ingatlanokat követően elér a kedvezőbb árú, de külterületen található házak sorához. Az alacsony négyzetméterár azonban nem minden! Mit jelent a zártkert kifejezés és milyen buktatókkal kell számolni a vásárlás során? A legfontosabb tudnivalókat a Duna House szakértői gyűjtötték össze.

Építési telkeket és zártkerteket akár befektetési céllal, akár önerős építkezés céljából országszerte keresnek az érdeklődők. Zártkerteknek a település közelében lévő, külterületi, mezőgazdasági célt szolgáló telkeket nevezi a köznyelv, amelyek kisebb beépíthetőségi százalékkal rendelkeznek, ilyenek például az üdülőövezetek telkei. Ezek 50%-ban hitelezhetőek és egy hosszabb jogi procedúra során lakóházzá is átminősíthetőek, azonban elsősorban gazdasági épületek, amelyeket nem életvitelszerű lakhatásra terveztek.

A fejlettebb infrastruktúrájú területek könnyebb elérhetősége, valamint a munkalehetőségek magasabb száma miatt a Falusi CSOK-kal érintett településeken természetesen magasabb a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt, illetve a megyeszékhelyek, nagyobb települések agglomerációi is népszerűbbek. „A zártkerti ingatlanok, telkek iránti kereslet a pandémia óta megnövekedett, az olcsóbb otthonteremtés reményében Babaváró támogatással kombinálva a gyermeket tervező családok és az elszálló élelmiszerárak miatt az önfenntartást választók között népszerű ez az ingatlantípus. Érdemes a kedvező vételáron túl is látni, hiszen jellemzően költséges fatüzeléses vagy elektromos fűtésrendszerrel rendelkező, nem lakhatási célra készült épületekről beszélünk, így az életvitelszerű ottlakás és a napjainkban kiemelten fontos, alacsonyabb energiafogyasztás érdekében mindenképpen kell pénzt szánni átépítésre, felújításra, de legalább a fűtésrendszer korszerűsítésére a zártkerti otthonoknál is – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – 2022-ben már a zártkerti ingatlanok piacán is számottevő, akár 40–50 százalékos áremelkedés is tapasztalható. Az árazás nagyban függ a lokációtól, a már bevezetett, vagy elérhető közműcsatlakozási lehetőségektől, a telek besorolásától és a rajta álló épület jellegétől. Általában nyaralókból, pincékből, szőlőfeldolgozó présházakból teremtenek lakhatásra alkalmas életteret. Az eladási áruk fele annyi, mint egy hasonló komfortfokozatú, belterületi ingatlanénak, a fenntartási költség kedvező, hiszen a közművek közül általában csak a víz és a villany érhető el, napelem telepíthető, viszont építményadót itt is kell fizetni.”

Az ún. más célú hasznosításnak köszönhetően tanyagazdaság, birtok is kialakítható ezeken a területeken, így ugyanúgy lakóházat lehet rájuk építeni, mintha belterületi építési telekről lenne szó. Gyümölcsössel, szőlővel könnyebb az átminősítési eljárás, általában 1–3 százalékos beépíthetőséggel kalkulálhatunk.

A befektetői körben is kelendő ez az ingatlantípus, sokan keresik például állattartás, lovarda, kutyakiképzés, császárfa ültetés, mogyorótermelés stb. céljából, de földművelésre is vásárolnak ilyen területeket a helyi gazdák.

A „nyomott” vételár ellenére sem érdemes alapos tájékozódás nélkül elköteleződni. Szerződéskötés előtt tanácsos egy ingatlanszakértő és egy szakjogász bevonása is, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több nehézségbe ütközhet az ember és hosszan elhúzódhat a vásárlás folyamata. Finanszírozási szempontból is bonyolultabb a tranzakció. Piacképes ingatlan esetén lehet finanszírozó bankot találni, de nagyobb önerő szükséges és kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció stimmeljen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. Amennyiben a területen lévő ingatlan besorolása nem lakóingatlan, akkor a családtámogatási kedvezmények nagy többsége sem igényelhető a vásárlás során – figyelmeztet a Duna House.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS