Új dohánygyártmányok a hazai piacon: kockázatokra hívja fel a figyelmet a NAV

2019. 09. 12., 13:59

Magyarországon is terjednek a dohányzás „füstmentes” alternatívái, mint a töltőfolyadékkal működő elektromos cigaretta vagy a valódi dohányt tartalmazó, de azt a hagyományos, égő cigarettáénál jóval alacsonyabb hőfokon hevítő eszközök. Az ellenőrizetlen forrásból származó e-liquid alapanyagai és adalékai ismeretlenek, aki ilyet használ, az egészségét kockáztatja – figyelmeztet a NAV.

Az alternatív termékek ugyanúgy dohánygyártmánynak és jövedéki terméknek minősülnek, mint a cigaretta, szivar, szivarka, és a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány. Ilyen az e-cigarettába való töltőfolyadék vagy például az úgynevezett „új dohánytermék-kategóriákba” sorolt, dohányos rudacska, amit a hozzá tartozó hevítőkészülékkel lehet használni.

Az e-cigarettába való töltőfolyadék jövedékiadó-mértéke 55 forint milliliterenként, az „új dohánytermék-kategóriák” dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott, egyszer használatos termékeké 10 forint darabonként, illetve szálanként, a folyadéké 70 forint milliliterenként.

A jövedéki törvény szerint sem a „töltőfolyadék”, sem az „új dohánytermék-kategóriák” nem zárjegykötelesek, azonban kizárólag dohányboltokban forgalmazhatók.

Ezeknek az új típusú dohánygyártmányoknak az előállításához, importjához és forgalmazásához, valamint nagykereskedelméhez jövedéki engedély szükséges, tehát komoly nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik hozzá. Szállításuk csak megfelelő szállítási okmánnyal lehetséges, és a szabadforgalomba bocsátáskor jövedéki adót kell fizetni utánuk. A jelenlegi szabályozás tiltja, hogy ilyen típusú termékeket a fogyasztóknak határokon átnyúlóan értékesítsenek. A magánszemélyek így külföldről csak személyesen hozhatnak be töltőfolyadékot, természetesen azt is csak az érvényes utasforgalmi szabályok betartásával, tehát mennyiségi korlátok mellett.

Ha valaki Magyarországon nem dohányboltban vásárol nikotin tartalmú töltőfolyadékot elektromos cigarettájába, törvényt sért, és jövedéki bírságot kockáztat. De nem ez az egyetlen kockázata az illegális beszerzésnek. Az ellenőrizetlen forrásból származó e-liquid alapanyagai és adalékai ismeretlenek, a nem megfelelő gyártás vagy szállítás során szennyeződhet, tartalmazhat veszélyes, vagy a fogyasztóra káros anyagokat is, az egészségét is kockáztatja, aki ismeretlen helyről, ismeretlen eredetű árut szerez be.

A NAV tapasztalatai szerint többen próbálnak internetes vásárlással külföldről törvénytelenül hozzájutni a nikotinos töltőfolyadékhoz, amit csomagküldő szolgáltatókkal vitetnek házhoz. Ezt támasztja alá a NAV Repülőtéri Igazgatósága által egy csomagküldő szolgáltató telephelyén végzett ellenőrzési is, amikor is egy Spanyolországból magyar állampolgár részére feladott csomag küldeményben 2 liter 110 ezer forint értékű e-cigarettához való töltőfolyadékot találtak a pénzügyőrök. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS