A világ pénzügyi piacain tavaly – 127 százalékos emelkedést követően – a csalások kárértéke meghaladta a 3,3 milliárd dollárt. A kriptopiacon még ennél is nagyobb, 183 százalékos volt a növekedés, ezért a veszteségek zöme is itt csapódott le. A Binance összegyűjtötte, hogyan előzhetjük meg a disznóvágás nevű átveréseket.
Az elmúlt évben 100 százalékkal emelkedett a disznóvágás átveréses esetek száma a Binance platformján, vagyis ezt a csalási formát ma már a legkevésbé sem lehet félváról venni. A blokklánc-technológia és a digitális pénzügyi eszközök egyre nagyobb elfogadottságnak örvendnek, és az irántuk megnyilvánuló növekvő kereslet a csalókat is a piacra vonzotta. Jelenleg a disznóvágásként emlegetett csalási forma a legelterjedtebb és a legveszélyesebb az összes átverés közül. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs rá ellenszer: léteznek jó gyakorlatok.
Ez egyfajta befektetési csalás, amellyel a tapasztalatlan és óvatlan befektetőket veszik célba. A csaló egy magas megtérüléssel és fényűző életmóddal kecsegtető befektetési lehetőséggel csalja lépre az áldozatát. Képes sok időt szánni arra, hogy az áldozat bizalmába férkőzzön, közelről tanulmányozza annak szokásait, és kezdetben megcsillantja előtte a „profit” lehetőségét is. Ha a bizalom már megvan, a csaló egyre nagyobb befektetésekre bírja rá áldozatát egy csalásra kifejlesztett platformon, hogy azután egyik pillanatról a másikra, minden nyom nélkül felszívódjon, a befektető pénzével együtt.
Ezt a csalási formát azért nevezik disznóvágásnak, mert a csaló előbb egy valótlan profittal „hizlalja fel” áldozatának bizalmát, mielőtt „levágná”. Egyébként hasonló technikákat már sok éve alkalmaznak a befektetési piacokon, vagyis ez a csalási forma korántsem csak a kriptovalutákra jellemző.
A csalók változatos módszereket alkalmaznak az áldozataik becserkészésére. Ezekben nincs semmi új, évtizedek óta ismertek a pénzügyi piacokon. Mégis érdemes felidézni, milyen taktikákról van szó, hogy a felhasználók könnyebben azonosíthassák azokat.
1. Social engineering: Ilyenkor a csalók úgy manipulálják áldozataikat, hogy azok érzékeny információkat adjanak át nekik – például hozzáférést a számláikhoz –, vagy arra veszik rá őket, hogy közvetlenül utaljanak át pénzeket különböző helyekre. Gyakran lépnek fel egy-egy köztiszteletnek örvendő szervezet vagy intézmény nevében, így például egy kereskedelmi platform vagy egy ügyfélszolgálat munkatársának adják ki magukat, hogy így férkőzhessenek az áldozataik bizalmába.
A csalók olyanokra is kivetik a hálójukat, akik romantikus kapcsolatra vágynak, és online társkereső oldalakon vagy a közösségi média felületein keresnek maguknak partnert. Amint sikerül kiépíteni a bizalmat, elkezdik győzködni az áldozataikat, hogy fektessenek pénzt kriptovalutákba (amelyek egyébként nem léteznek), vagy igyekeznek megszerezni a digitális pénztárcába történő belépéshez szükséges adataikat.
2. Ponzi-sémák: A csaló magas hozamot ígérve édesgeti magához a befektetőt, miközben a nyereséget titokban azokból a befizetésekből fedezi, amelyeket más befektetőktől csalt ki. Amikor több új befektetés már nem érkezik, a rendszer összeomlik, a befektetők pedig futhatnak a pénzük után.
3. Kilépési csalás: A csalók látszólag törvényes projekteket vagy kereskedelmi platformokat indítanak, megszerzik a felhasználók bizalmát, aztán váratlanul bezárják a platformot, és eltűnnek a pénzzel.
4. Pump and dump (pumpáld fel és dobd el) csalás: Szervezett bűnözői körök mesterségesen – összehangolt vásárlásokkal, hamis hírekkel vagy promóciós kampányokkal – felhajtják egy kriptovaluta árát, csak azért, hogy a csúcson eladhassák azt, miközben a gyanútlan befektetőknél marad az elértéktelenedett eszköz.
A disznóvágás-átverések ijesztő mértékű elburjánzásának lehettünk tanúi az utóbbi időben. Ezt nagyrészt a digitális pénzügyi eszközök iránti megélénkült érdeklődés magyarázza. A csalások számának megemelkedése ugyanakkor a teljes pénzügyi szektort érinti.
2022-ben a befektetési csalások voltak a „legdrágábbak” az FBI Internetes Bűnügyi Panaszközpontjának jelentett átverések közül. A befektetési csalások kárértéke 3,31 milliárd dollárra ugrott ebben az évben az előző évi 1,45 milliárd dollárról, vagyis a növekedés 127 százalékot tett ki – ez a virulencia joggal keltette fel a hatóságok és a befektetők figyelmét.
A befektetési csalások jelentős része a kriptoszférában történt. A kriptovalutákat érintő csalások kárértéke a 2021-es 907 millióról 2022-ben, 183 százalékos emelkedéssel sokkolóan magas szintre, 2,57 milliárd dolláros összegre duzzadt. A Binance saját adatai mintegy 100 százalékos növekedést mutattak a bejelentett disznóvágás átverések tekintetében 2022 és 2023 között. Ez az érték minden bizonnyal még magasabb lesz az év végére, hiszen várhatóan további eseteket fognak jelenteni a felhasználók.
1. Érdemes távoltartani magunkat az olyan ajánlatoktól, amelyek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. A nagy hozammal és alacsony kockázattal (vagy kockázatmentességgel) kecsegtető ajánlatok mindenképpen gyanúsak. Ennek ellenére nehéz lehet eldönteni, melyik az az ajánlat, amelyik tényleg túl jó ahhoz, hogy igaz legyen. Ezért a legjobb, ha megbízható forráshoz fordulunk az információ megerősítéséért.
2. Mindig érdemes utánajárni az ajánlatoknak. Jól meg kell vizsgálni az adott befektetési lehetőség hátterét, a céget, amelyik ajánlja, azokat a személyeket, akik érintettek benne, és érdemes feltérképezni az adott piaci szegmenset is. Milyen írások érhetők el a neten, fórumokon, a közösségi médiában? Mik voltak mások tapasztalatai, visszajelzései? Célszerű feltenni magunknak a kérdést: valóban érthető az ajánlat, a befektetés, megfelelő mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre?
3. Fontos a hitelesség ellenőrzése! Ellenőrizni kell, hogy az adott befektetési platform vagy személyek rendelkeznek-e a szükséges engedélyekkel. Csak hivatalos csatornákon szabad befektetéseket eszközölni, a közösségi média felületein, vagy egy magánszemélynek történő átutalással soha!
4. Soha ne kapkodja el a döntést! A csalókra jellemző, hogy sürgetnek. Ezzel egy elhamarkodott döntésbe akarják belehajszolni az áldozatukat. Éppen ezért kell időt szánnunk arra, hogy megértsük a befektetést, és ne köteleződjünk el túl hamar valami mellett. Kiemelten figyeljünk arra, hogy az illető, akivel kapcsolatban állunk, nem sürget-e bennünket minél gyorsabb cselekvésre, hogy le ne maradjunk valamiről.
5. Tartsa magát távol a homályos vagy túl bonyolultnak tetsző befektetésektől! A csalók gyakran állítják be úgy a befektetéseiket, mintha valamilyen exkluzív lehetőséget kínálnának, miközben bonyolult szakzsargont használnak, hogy még hitelesebbnek tűnjön az ajánlatuk. Csak olyan befektetésbe vágjon bele, ami világos és átlátható az Ön számára!
6. Soha ne adja ki a személyes adatait! Soha ne adja ki bizalmas személyes vagy pénzügyi adatait senkinek, még akkor sem, ha az illető azt állítja magáról, hogy egy bizalomra érdemes szervezetet képvisel. Ilyenek védendő információk tipikusan a jelszavak és belépési kulcsok. Érdemes jelszókezelőt használni, és utánanézni annak, milyen további kiberbiztonsági óvintézkedésekkel védheti meg saját magát és szeretteit a kibertámadásoktól.
7. Legyen szkeptikus a kéretlen ajánlatokkal szemben! Ha kéretlen e-mailt, üzenetet vagy telefonhívást kap, amelyben befektetési lehetőséget kínálnak, legyen különösen óvatos és gyanakvó, még akkor is, ha az illető valamelyik ismerősére hivatkozik. Mindig elővigyázatosan kattintson az ilyen közléseket kísérő linkekre vagy töltsön le bármilyen fájlt!
8. Kövesse figyelemmel a befektetéseit! Naprakészen kövesse nyomon a befektetéseit, és folyamatosan tartsa a kapcsolatot a befektetési platformmal vagy az adott személlyel. A nehezen magyarázható változások vagy az információszerzési nehézségek figyelmeztető jelek lehetnek.
Magyarország nem külső szemlélője, hanem aktív szereplője az autóipar világban zajló átalakulásának, a szektor jövője hosszú távon biztosított – mondta Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a HIPA május 13-i járműipari konferenciáján.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.