A magyar kkv-k szűkösebb likviditással és csökkenő fogyasztói kiadásokkal szembesülhetnek jövőre. A forint várhatóan enyhén gyengül az euróval szemben 2024-ben; az iBanFirst 6 hónapos árfolyam előrejelzése 400 forint, a 12 hónapos árfolyam előrejelzése 415 forint – olvasható a cég elemzésében.
Magyarország egyre nagyobb kihívásokkal teli gazdasági helyzettel néz szembe: 2023 végére egyre biztosabb a recesszió, a GDP -0,4 százalékos visszaesése várható éves viszonylatban. A belföldi kereslet visszaesése a gazdaság minden szegmensében, különösen a kiskereskedelmi forgalomban és a feldolgozóiparban érzékelhető. Ennek oka a továbbra is a magas infláció. A folyamatban lévő dezinfláció ellenére a maginfláció várhatóan eléri a 10 százalékot az év végére, a fogyasztási kiadások pedig nem mutatnak élénkülést a továbbra is negatív reálbér-növekedés miatt. Jó hír azonban, hogy az egyes termékek árszabályozásának megszűnése pozitív fordulatot jelent a gyorsabb dezinfláció felé, és az EU-val kapcsolatos politikai kockázatok miatti aggodalmak is alábbhagyni látszanak.
Devizafronton a magyar forint felkeltette a külföldi befektetők figyelmét az év elején. Mégis, tekintettel a változó gazdasági háttérre, az euró irányába történő elmozdulás várható annak stabilitása miatt. Mivel a magyar monetáris politika a közeljövőben valószínűleg nem fogja nagymértékben befolyásolni az EUR/HUF árfolyamot, az iBanFirst a kötelező tartalékráta esetleges csökkentésére számít a likviditás növelése érdekében. Elemzők azt jósolják, hogy 2024 második negyedévének végére az euró árfolyama elérheti akár a 400 forintot is. Az iBanFirst továbbá arra számít, hogy az EUR/HUF 2024 végére fokozatosan 400 forintról 415 forint felé tolódik el.
„A magyar forint viszonylag likvid deviza. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint a magyar forint átlagos napi forgalma a devizapiacon 2022-ben 26 milliárd dollár volt. Ezzel a magyar forint a világ 20 legkeresettebb és leglikvidebb devizája közé tartozik” – mondja Henrik Gergely, az iBanFirst magyarországi értékesítési igazgatója.
A gazdasági fundamentumok alapján az iBanFirst elemzői úgy értékelik, hogy az euró még mindig túl drága a dollárhoz képest, és a valós érték közelebb van az 1,03–1,05 körülihez. A piaci konszenzussal ellentétben az iBanFirst elemzői kétségbe vonják, hogy az amerikai dollár jelentősen leértékelődik 2024 elején. Az amerikai gazdaság jól áll, és ha valószínűleg lassulni is fog 2024-ben, recesszió nem várható. Noha sok elemző a FED kamatcsökkentését jósolja az év első negyedévében, arra számítanak, hogy a monetáris politikai szünet a jelenleg vártnál tovább tart, és vonzó szinten tartja a reálkamatot az Egyesült Államokban. Ezenkívül a romló világgazdasági feltételek valószínűleg megerősítik a dollár erejét, mivel a bizonytalanság idején biztonságos valutának tekintik.
A globális gazdaság bizonytalan helyzete ellenére számos mutató jelezheti a devizapiac következő évi alakulását.
– Új energiaválság, különösen, ha a közel-keleti geopolitikai helyzet tovább romlik. Jelenleg a válság mértéke még nem olyan súlyos, mint tavaly.
– A stagfláció visszatérése Európában, mivel a legfrissebb adatok gyenge gazdasági növekedést és a vártnál magasabb inflációt mutatnak Németországban és Franciaországban. Az Egyesült Királyság helyzete szintén aggasztónak tűnik. Magas recessziós kockázat az eurózónában, amelyet a Covid utáni gazdasági fellendülés, a tartós energiaválság és a túlzottan korlátozó monetáris politika határoz meg.
Az iBanFirst adatai alapján 2023-ban Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei az eurózónához tartozó EU-országok (Németország, Olaszország, Hollandia), a saját devizával rendelkező kelet-közép-európai országok (Lengyelország, Bulgária), valamint Kína voltak. Ezen országok mindegyikének sajátos gazdasági és monetáris dinamikája van.
2024-ben, a devizavolatilitás várható visszatérése miatt, az árfolyamok kisebb ingadozása is hatással lehet a magyar kereskedelmi vállalkozások haszonkulcsára, befolyásolva versenyképességüket a nemzetközi piacokon. Ezért létfontosságú, hogy az import-export tevékenységet folytató cégek megértsék, felkészüljenek és védekezzenek az árfolyamingadozásokkal szemben.
„A devizapiacok 2024-ben várhatóan visszatérnek a volatilis kondíciókhoz. Ennek oka számos tényező, köztük az ukrajnai konfliktus, a közel-keleti potenciális súlyos válság és az infláció körüli bizonytalanság. Fontos megemlíteni, hogy az árfolyamingadozások nem korlátozódnak a nagy multinacionális vállalatokra; bármilyen méretű vállalkozásra hatással lehetnek, beleértve a határokon átnyúló kereskedelemben részt vevő helyi kkv-kat is. Ennek fényében a vetetőknek figyelniük kell a piacot befolyásoló tényezőket, és megalapozott döntéseket kell hozniuk a kockázatkezeléssel kapcsolatban” – mondja Johan Gabriels, az iBanFirst délkelet-európai regionális igazgatója.
A nemzetközi kereskedelmet folytató magyar kkv-k számára a devizapiaci volatilitás számos kihívást jelenthet:
– megnövekedett költségek: a volatilitás megnehezítheti az import- és exportcégek számára költségeik előrejelzését;
– csökkenő bevétel: az import- és exportcégek bevétele csökkenhet, ami piaci részesedés- és nyereségcsökkenéshez vezethet;
– megnövekedett bizonytalanság: nehézzé válik a vállalatok számára a befektetési döntések meghozatala és a jövő tervezése;
– a jó hírnév károsodása: a devizapiaci volatilitás megnehezítheti a vállalatok számára, hogy teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket, ezáltal könnyen veszíthetnek partnereik bizalmából.
Az import-export tevékenységet folytató magyar cégek számos lépést tehetnek a devizapiaci volatilitás kihívásainak mérséklésére:
– Rendszeresen kövessék nyomon a devizapiacokat, hogy tájékozódjanak a legújabb trendekről. Ez segíteni fogja a helyi kkv-kat abban, hogy azonosítsák a lehetséges kockázatokat, és lépéseket tegyenek e kockázatok mérséklésére.
– Készítsenek devizakockázat-kezelési tervet az árfolyamingadozások kockázatainak azonosítására és mérséklésére. A tervnek tartalmaznia kell egy fedezeti stratégiát és egyéb kockázatkezelési eszközöket is.
– Egyeztessenek devizakezelési szakértővel, hogy az segítsen nekik kidolgozni és végrehajtani egy valutakockázat-kezelési tervet.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.