Energiagazdálkodás: klímavédelem, költségek és választási lehetőségek

ügyével foglalkozni kell. Mindkét szegmens érdeklődik az olyan új és fejlődő technológiák és alkalmazások iránt, amelyek elősegítik az erőforrások gazdaságos felhasználását és a tisztább energiaforrások igénybe vételét. Ezen a ponton túl azonban elágaznak a két csoport lehetőségei és motivációi: míg a lakossági fogyasztókat a költségek, a téma vagy a választási lehetőségek összetettsége akadályozza, a vállalkozások a költségcsökkentésen túl is látnak fantáziát a témakörben, és egyre inkább hajlandóak a kockázatvállalásra a fenntarthatóság jegyében.

Ezek a fő üzenetei a kilencedik alkalommal elkészített, éves Deloitte Resources 2019 tanulmánynak, amelyben több mint 1500 amerikai lakossági fogyasztót és 600 amerikai vállalkozást kérdeztek meg energia- és erőforrás-gazdálkodáshoz való viszonyukról és cselekedeteikről.

Nem csak olcsóbb, de ez a helyes

Noha az erőforrás-gazdálkodási programok fő mozgatórugója az üzleti válaszadók fele által hivatkozott költségcsökkentés, a „mert ez a helyes cselekedet” válasz idén 11 százalékpontot emelkedett, és 39 százalékkal a második helyre került.

Az üzleti válaszadók az energiagazdálkodásra inkább értékteremtési lehetőségként, mint költségtényezőként tekintenek. A válaszok alapján az klímaváltozással kapcsolatos kérdések adják döntéseik mozgatórugóit és motiválják az energiagazdálkodás iránti elkötelezettségüket.

Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 84 százaléka volt tisztában a 2018-ban kiadott, súlyos megállapításokat és jóslatokat tartalmazó, globális felmelegedésről szóló amerikai és globális jelentésekkel. Kétharmaduk ennek hatására felülvizsgálta vagy megváltoztatta energiagazdálkodási stratégiáját, és 83 százalékuknak nőtt az elkötelezettsége a klímaváltozás megfékezésének vonatkozásában.

2018-ra 67 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, melyek arról számoltak be, hogy teljes erőfeszítéssel viszik erőforrás-gazdálkodási programjukat. Ez 2016-ban még 39 százalékos arány volt. Mintegy kétharmaduk szerint ügyfeleik külön kérése, hogy villamos energiájuk egy bizonyos százaléka megújuló energiaforrásokból származzon, és egyre növekvő arányuk (72 százalék) aktívan hirdeti a megújuló energiaforrások használatát.

Elkötelezettebb a milleniumi generáció

A lakossági fogyasztók 67 százaléka nagyon aggódik az éghajlatváltozás és személyes széndioxid-lábnyoma miatt, ezzel együtt a háztartások legfontosabb energiakérdése továbbra is a rezsi megfizethető szinten tartása. Ez 2019-ben öt százalékponttal 63 százalékra emelkedett, miközben körükben a tiszta energiaforrások használata a 2018-as évben enyhén, 50 százalékra csökkent. A fogyasztók fellépését és tetteit leginkább a költségek akadályozhatják. Emellett a téma komplexitása, a hiányos ismeretek és a nem azonnal látható előnyök miatt azokra a megoldásokra fogékonyabbak, amelyekhez nem szükséges beruházás. Ezek közé tartozik például a lámpák lekapcsolása, a nem használatban lévő elektronikai eszközök áramtalanítása.

A lakossági fogyasztók 14 százaléka használ szoftveralkalmazást az energiagazdálkodáshoz. A „millennialok” körében ez a szám magasabb: 18 százalék használ alkalmazást, közel harmaduk naponta. Erről a korosztályról elmondható még, hogy fogékonyabbak az új termékekről és szolgálatásokról szóló üzenetekre, magasabb a hajlandóságuk a kipróbálásra, és akár még többet is fizetnének a tisztább energiaforrásokért.

A tanulmány egybecseng a Deloitte Global Millennial Survey 2019-es kutatásának eredményeivel, amelyből kiderült, hogy a Millennial generáció nagy hangsúlyt fektet egy vállalat társadalmi hatásaira – és ők jellemzően a pénztárcájukkal szavaznak. 42 százalékuk indított vagy mélyített el üzleti kapcsolatot azért, mert úgy véli, hogy a bizonyos vállalat termékei vagy szolgáltatásai pozitív hatással vannak a társadalomra és/vagy a környezetre. Emellett 38 százalékuk szüntette meg vagy csökkentette kapcsolatát véleménye szerint negatív hatással bíró vállalatokkal.

Hajlandók lennénk többet fizetni érte

Nemcsak a munkahely választásnál fontos szempont a társadalmi felelősségvállalás mértéke, hiszen ahogy az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt (2019) kutatása is alátámasztja, hazánkban a fiatalok és a nagyobb településen élők az áltlagosnál magasabb többletköltség vállalási hajlandósággal rendelkeznek. A 18-24 éves korosztályt képviselők 80 százaléka, a fővárosban lakó válaszadók 75 százaléka lenne nyitott magasabb árat fizetni zöld áramért.

Nyakunkon a kötelező vállalati energetikai audit határideje

Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiastratégiája 32,5 százalékos energiahatékonysági javulást irányoz elő primerenergia fogyasztásra vonatkoztatva. Ezen cél elérése érdekében vezették be az energiahatékonysági direktívát és ennek leképeződéseként a hazai törvényt, mely négyévente kötelező energetikai auditot ír elő a nagyvállalatok részére. A törvény előírásai szerint egy szakképzett energetikai auditor bevonásával december 5-ig kell elvégeztetni ezt az auditot, melynek eredményeképpen a szakember bemutatja a vállalat számára elérhető energiahatékonysági fejlesztési potenciált, előzetes költség és megtérülési becslések elvégzésével együtt. „Egy megfelelően elvégzett audit nagyban támogatja a vállalatok energetikusait és pénzügyi vezetőit, hogy előrelátó és komplex tervezés keretében hozzák meg döntéseiket, melyek nem csak költségcsökkenés formájában, de megtérülő pénzügyi és fenntarthatósági befektetésként is megállják a helyüket. A befektetésekhez ráadásul most állami támogatás is igényelhető: a bizonyítottan energiahatékonyságot támogató beruházások esetében a TAO-ból leírható adókedvezmény vehető igénybe, mely akár a beruházási költség 30-50%-át is elérheti cégmérettől függően – mondta Rajnai Tamás, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási üzletágának menedzsere.