„Egyszerűen, jogszerűen”: Hogyan NE rendeljünk az internetről

2023. 11. 22., 18:10

A csalódás elkerülését segítik dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Körzérdekvédelmi Osztálya vezetőjének jó tanácsai.

A digitális világ terjedésével az internetes vásárlás a mindennapok természetes részévé vált, szinte nincs már olyan termék, amit online a világ bármely pontjáról ne lehetne beszerezni. Az e-kereskedelem számokban kifejezve döbbenetes méretű, a magyar webshopok és a webáruházak tavaly 77,1 millió darab rendelést teljesítettek (az adat forrása a GKID és az Árukereső.hu Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozata.) Az év utolsó részében, a novemberi Black Friday leárazási dömping és a karácsonyi ajándékvásárlási láz időszakában pedig a vásárlási kedv még nagyobbra duzzad, az online forgalom 35 százalékkal is meghaladhatja novemberben és decemberben az előző hónapokét.

Tehát szeretünk az internetről vásárolni, hiszen olcsó, gyors, kényelmes. Néhány kattintás és kész, utána csak várni kell, hogy a csomag megérkezzen, vagy csak elsétálunk egy csomagautomatához… Feltéve, hogy minden az elképzelésünk szerint történik. Vagyis épségben megkapjuk a terméket, nem lopják el a bankkártya adatainkat, nem hónapok alatt ér ide az áru, ténylegesen létezik a cég, amelyiktől rendeltünk, és még sorolhatnánk.

Ha szerencsésen megérkezett az, amire vártunk, még mindig lehet, hogy nem jó a méret, nem tetszik a színe, törött, hibás. Mit tehetünk ilyen esetekben? Visszakérhetjük-e az árát? Kérhetjük-e a kicserélését? Nekünk kell-e állni a visszaküldés költségét? Visszaküldhető-e akkor is, ha a karácsonyfa alatt már kibontották a csomagolást, beüzemelték a műszaki készüléket vagy a ruhaneműt felpróbálták?

Nem feltétlenül az akciós ár a legolcsóbb ár

Ne felejtsük el, hogy az akciók nem biztos, hogy ténylegesen akkora kedvezményt jelentenek, mint amekkorát a százalékok mutatnak. Van, hogy az akció előtt felárazzák a terméket, majd a magasabb árból kerül levonásra a kedvezmény. Legkönnyebben úgy ellenőrizhető az árkedvezmény valós volta, hogy a kinézett termék nevét vagy cikkszámát beírjuk egy internetes böngészőbe, és megnézzük, hogy máshol mennyiért árulják ugyanazt.

Létezik-e a cég egyáltalán?

A webáruház egy arctalan, személytelen internetes felület, nem jelenik meg tényleges ember. A webáruház csak egy honlap, amin számtalan terméket csábítóan kedvező áron meg lehet hirdetni, úgy, hogy közben a valóságban nem létezik. A csalók sokszor létező nagy márkák honlapját másolják le tökéletesen megtévesztő azonossággal. Ezeket sajnos nagyon nehéz ellenőrizni, de gyanút keltő jelek lehetnek. Az egyik ilyen, hogy nézzük meg az általános szerződési feltételeket (általában ÁSZF rövidítés alatt találjuk), és ha az általános szerződési feltételekben nincs cégnév, címadat és elérhetőség, amelyre az interneten vagy egy internetes cégkeresőben rá tudunk keresni, akkor rögtön gyanakodjunk.

Ha olyan oldalra tévedünk, amely valamilyen világmárkát forgalmaz, akkor a legegyszerűbb „mezítlábas” módszer az oldal nevének megnézése. A példa kedvéért képzeljük el, hogy létezik egy olyan világ ruhamárka, hogy „MKU.” Ha az oldal nevében csak ez márkanév szerepel, akkor feltehetően minden rendben van, mert ilyen honlap nevet csak a jogtulajdonos választhat. Például a www.mku.hu vagy www.mku.com az eredeti cég oldala lenne. Viszont a www.mkuolcso.hu vagy a www.mkuoutlet.com már legyen gyanús.

Csalást kiszűrő módszer az is, ha a fizetési feltételek között csak a bankkártya adatok megadása az egyetlen opció. Ez alapján gyanakodhatunk, hogy csak a bankkártyánk adatait akarják tőlünk megszerezni. Ha megtörtént a baj, akkor az első az legyen, hogy letiltatjuk a bankkártyát bankunknál.

A legalapvetőbb, amit tegyünk meg a fentiek elkerülése érdekében, hogy keressünk rá a cégre, hogy létezik-e, és a webáruház nevére is, hogy vannak-e róla vásárlói vélemények. Vásárlói visszajelzéseket a termékkereső oldalak is megjelenítenek. Tehát fontos, hogy ne csak a webáruház oldalán olvasható véleményeket nézzük, ugyanis a weboldal üzemeltetője a saját oldalán bármennyi hamis dicséretet elhelyezhet.

Az oldal létezését a domain.hu vagy a who.is keresőkön is ellenőrizni lehet. Ezeken meg tudjuk nézni, hogy mikor regisztrálták a webáruházat, milyen adatokkal. Ha titkosítják az adatokat, vagy csak rövid ideje létezik az oldal, akkor szintén gyanakodjunk.

A magyar nyelvű honlap mögött lehet külföldi cég is

De miért érdekes, hogy külföldi-e a cég? Több okból is!

Ha külföldi cégtől rendelünk, akár az Európia Unió valamely tagállamából, akár más országból (jellemzően Kínából), ha a termék nem érkezik meg, vagy azzal valamilyen probléma van, a külföldi céggel szembeni igényérvényesítés jóval nehezebb és költségesebb:
– Eleve az általános szerződési feltételekben ki lehet kötni a számunkra ismeretlen külföldi jog alkalmazását. Bár ennek vannak jogi korlátai, de szakember segítsége nélkül aligha látható át, hogy mikor kell a magyar és mikor a külföldi jogot alkalmazni.
– A nyelvi eltérés miatt a kommunikáció is nehezebb.
– Ha pedig külföldre kellene visszaküldeni a terméket, különösen, ha távoli ázsiai országból rendeltünk, akkor a visszaküldés magas költségével is számolni kell.

Mindezek miatt az Európai Unióban a vásárlók kétharmada inkább csak a saját országából rendel. 

A legnagyobb ázsiai online platformok ma már saját vitarendezési fórummal és pénzvisszatérítési rendszerrel működnek, érdemes inkább ezeket felkeresni.

Hogy külföldi-e a cég, az nem biztos, hogy a honlap alapján kiderül. Ugyanis sokszor magyar nyelvű honlapot készítenek, és akár magyar nyelven is levelezhetnek a vásárlóval. Ennek ellenőrzésének a legegyszerűbb módja az általános szerződési feltételekben a cégadatok megkeresése, ahogy az előző pontban is írtuk.

Kibontottuk a csomagolást, kipróbáltuk a terméket, de nem tetszik: vissza lehet így is küldeni?

Ha nem tetszik, amit rendeltünk, vagy csak meggondoltuk magunkat, ha interneten keresztül vásároltunk, a termék megérkezését követő 14 napon belül indokolás nélkül elállhatunk.

Ez nem cserét jelent, hanem a termék visszaküldésének jogát. Ehhez a 14 napos határidőn belül elállási nyilatkozatot kell küldeni a webáruháznak postán vagy emailen. Az elállási nyilatkozat nem valami kacifántos jogi irat, hanem teljesen egyszerűen annak a közlése, hogy kijelentjük, hogy gyakoroljuk elállási jogunkat. Az árut pontosan meg kell jelölni, hogy a kereskedő azonosítani tudja. Természetesen a terméket vissza is kell küldenünk hibátlan állapotban.

Érdemes tudni, hogy az elállási nyilatkozat kézhezvételétől számított 14 napon belül a cégnek nem csak a vételárat kell visszatérítenie számunkra, hanem az eredetileg általunk kifizetett szállítási költséget is. A visszaküldés költéségét viszont nekünk kell állnunk. A közhiedelemmel ellentétben nincs olyan szabály, hogy a terméket 3 napon belül kellene visszavennie vagy cserélnie a kereskedőnek, internetes vásárlásnál a fenti 14 nap az irányadó.

Gyakori kérdés, hogy a csomagolás kibontása, a doboz felbontása, illetve az áru felpróbálása, kipróbálása után is gyakorolhatjuk-e ezt a jogunkat? Ugyanis a vásárlónak ki kell bontania terméket, hogy lássa, mit rejt a csomagolás. A kereskedő viszont joggal állíthatja, hogy ha így kibontva veszi vissza, akkor már nem tudja újra eladni. Emiatt számos esetben az általános szerződési feltételekben kizárják a visszavételt a csomagolás felbontása után. Na, de kinek van igaza?

A válasz az, hogy a csomagolás sértetlen meglétét a jogszabály az elállási jog gyakorlásának feltételeként nem írja elő. Mivel az online vásárolt termék be van csomagolva, azt a vásárlónak a termék átvételét követően ki kell bontania. Így tud kizárólag meggyőződni arról, hogy azt kapta-e, amit rendelt, sértetlen-e a termék, esetleg hibás-e, tehát a csomagolás nem tud sértetlen maradni.

De rögtön fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ez alól is vannak kivételek. Bizonyos termékkörök esetében a csomag felbontása után az elállási jog nem gyakorolható. Ezek között a kivételek között a leggyakrabban előfordulók például a fehérneműk vagy más higiéniai termékek, hang- illetve képfelvételek, számítógépes szoftverek.

Végezetül ne felejtsük el, hogy nincs száz százalékos jogi védelem, nincs mindent biztosító szerződés, ezért a legfontosabb, hogy olyan helyről rendeljünk, amellyel kapcsolatosan már vannak pozitív tapasztalataink, vagy dicsérő vásárlói véleményekkel rendelkezik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS