Dr. Kalmár Péter: Van ellenszer a fluktuációra

Dr. Kalmár Péter: Van ellenszer a fluktuációra
2023. 10. 17., 19:22

A csapatépítésnek óriási hatása van a fluktuáció csökkentésére és a cég iránti hűség növelésére – mondja dr. Kalmár Péter, az [eureka] Consulting & Games társalapítója.

A munkavállalók állásváltoztatása világszerte óriási kihívást jelent a vállalatoknak. A Gallup felmérése szerint a nem eléggé elkötelezett és elégedetlen munkavállalók miatt a globális gazdaság súlyos veszteségekkel számol. Ez az összeg meghaladja Németország és az Egyesült Királyság éves GDP-jét, vagy akár a globális GDP 11 százalékát. De miért érdekeljen ez bárkit, amikor a saját munkahelyének hozzáadott értéke szinte láthatatlan a globális összképben?

 „Azért, mert a számok mögött trendek és statisztikák vannak. Tanulhatunk belőlük: mit érdemes ugyanúgy és mit másképp csinálnunk” – mondja az [eureka] Consulting & Games társalapítója, dr. Kalmár Péter.

A bizalom, mint elsődleges cél

Gyakran mondják, hogy „a csapatépítés csak akkor fontos, ha már kiforrott csapatunk van”. De miért kellene megvárni, amíg a csapat önmagától összeáll, amikor a szervezeti kultúra hiánya miatt az emberek folyamatosan távoznak? Világosan látni, hogy a munkavállalók preferenciái megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A munkahelyválasztásnál már nem csak a bér és juttatások a döntő tényezők, hanem a munkakörnyezet és a munkahelyi kultúra is.

Az alapvető munkahelyi kultúra hiánya vagy zavara az, amiért a munkavállalók otthagyják a céget. A bizalom hiánya a vezetőkben, munkatársakban és a szervezet iránt vezethet a fluktuációhoz. A bizalom az, ami csapattá kovácsol egy közösséget.

A Gallup 2023-as Globális Munkahelyi Helyzetelemzésében a munkavállalóknak feltette a kérdést: „Mit változtatnál meg a munkahelyeden, hogy jobbá tegyed?” A válaszokban a magasabb juttatások és több jólléti intézkedés csak második helyen szerepelt, a munkakörnyezet és munkahelyi kultúra fejlesztése volt az elsődleges.

Az első 6 hónapban felmondók nem a fizetés, hanem a bizalom hiánya miatt lépnek tovább. A bizalom a közösség összetartó ereje. A munkahelyi kultúra és környezet az, ami meghatározza, hogy a munkavállalók mennyire érzik magukat egy csapatnak, és mennyire hűségesek a cégükhöz.

Milyen tanulságok vonhatóak le mindebből egy változó munkakörnyezetben?

1. Teret kell biztosítani az alulról szerveződő törekvéseknek!

A munkahelyi kultúra organikus fejlődését támogatva a csapatok maguk találhatják meg az identitásukat és az elköteleződésük kulcsfontosságú elemét. Ez növeli a cég iránti hűséget.

2. Valódi csapatot kell építeni!

A csapatépítés legyen folyamatosan jelen a mindennapokban, és ne csak egy egyszeri esemény legyen. A munkahelyi kultúra és csapatmunka ösztönzése legyen a mindennapi gyakorlat része.

A csapatépítésnek óriási hatása van a fluktuáció csökkentésére és a cég iránti hűség növelésére. A befektetés a szervezeti kultúra fejlesztésébe hosszú távon megtérül, és már rövid távon is pozitív hatással van a munkahelyi légkörre és a munkavállalók hűségére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.