A 2023-ban zsarolóvírus által megtámadott magyar vállalatok több mint fele saját adatmentési módszereket alkalmazott, és nem fizetett váltságdíjat. A vállalkozások leggyakrabban biztonsági mentésekhez folyamodtak. Azok közül, akik fizettek váltságdíjat, 50 százalékuk 10 millió forintnál kevesebbet fizetett, de 7 százalék több mint 100 millió forintot adott át a kiberbűnözőknek.
A Sophos felmérése szerint 2023-ban minden ötödik magyar vállalkozást megtámadtak rosszindulatú szoftverrel. A zsarolóvírus áldozatául esett minden negyedik vállalkozás esetében a támadás által okozott teljes veszteség 5 millió és 50 millió forint közötti összeget tett ki. A vállalatok 8 százaléka 50 millió forintnál nagyobb veszteséget könyvelt el.
A 2023-ban zsarolóvírusos kártevővel megtámadott magyar vállalatok 58 százaléka úgy döntött, hogy nem fizet váltságdíjat a kiberbűnözőknek. Globálisan a zsarolóvírus-támadással érintett vállalatok 77 százaléka nem tett eleget a támadók követelésének.
A megtámadott vállalatok 31 százaléka biztonsági mentéseket használt a kibertámadás utáni helyreállításhoz, míg 19 százalékuk más módszereket alkalmazott. A megtámadott vállalatok 8 százaléka nem rendelkezett biztonsági mentéssel vagy helyreállítási eszközökkel, mégsem fizette ki a váltságdíjat.
„A biztonsági mentések lehetővé teszik a titkosított vagy véglegesen törölt adatok gyors helyreállítását. Nagyon fontos, hogy a biztonsági mentések rendszeresen készüljenek. Ez lehetővé teszi az adatok gyors helyreállítását, így egy incidens nem zavarja meg az üzletmenet folytonosságát. Ugyanilyen fontos, hogy a másolatok megfelelően legyenek biztosítva, hogy támadás esetén a kiberbűnözők nehezen, vagy lehetőleg egyáltalán ne tudjanak hozzáférni. Lehetetlen megjósolni egy incidens bekövetkeztét, ezért a vállalatoknak mindig fel kell készülniük rá” – hangsúlyozza Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója.
Mint a Sophos felméréséből kiderült, a 2023-ban zsarolóprogrammal megtámadott magyar vállalatok 39 százaléka döntött úgy, hogy kifizeti a váltságdíjat. E vállalatok fele 10 millió forintnál kevesebbet fizetett a csalóknak, míg 29 százalékuk 10 millió és 50 millió forint közötti összeget. A vállalatok 13 százaléka 50 millió és 100 millió forint közötti összeget fizetett, míg 7 százalékuk több mint 100 millió fontot. A válaszadók 3 százaléka válaszolt a „nem tudom/nem emlékszem” választ arra a kérdésre, hogy vállalatuk fizetett-e váltságdíjat.
„Még mindig nagyon magas azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek eleget tettek a kiberbűnözők követeléseinek. A váltságdíj kifizetése bevételt biztosít a támadóknak, és arra ösztönzi őket, hogy folytassák tevékenységüket. A vállalkozásoknak azt sem szabad elfelejteniük, hogy a csalók által követelt összeg kifizetése nem garantálja az adatok helyreállítását, és növeli a kibertámadással járó költségeket, amelyek már így is nagyon magasak” – mutat rá Chester Wisniewski.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.