Szerbia 44 helyi önkormányzatában végeztek összeírást az ingatlanokról a vagyonadó hatékonyabb megfizettetése céljából.
Az elmúlt hat hónapban összesen 325 kérdezőbiztos járta a terepet Szerbia-szerte, felmérve, hogy a valós helyzet mennyiben tér el az állampolgárok által tett adóbevallástól – írja a Magyar Szó.
Az ingatlanadó reformjáról szóló négyéves projekt a svájci kormány által finanszírozott eszközökből valósul meg a Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal karöltve. A projekt összértéke 6 millió svájci frank.
Minden megvizsgált önkormányzat esetében találtak olyan ingatlanokat, amelyek nem szerepeltek az adóbevallásokban.
Vranje esetében például 16 kérdezőbiztos járta a terepet. Itt 5840 adóbevallást nyújtottak be, az újonnan bejelentett terület pedig 426 850 négyzetmétert tett ki. Borban 3500 új adóbevallást rögzítettek, és körülbelül 50 ezer négyzetméter új adóköteles területet találtak, így ötmillió dinárral növekedett az adó összege.
A helyi önkormányzatok többsége pénzügyi gondokkal küzd. A költségvetési hiány, valamint az eladósodás állandó probléma. Az adóbeszedési folyamat reformjáról szóló program sikerességét bizonyítják a projekt kísérleti fázisában elért eredmények.
A 2013–2016-os időszakban még csak kilenc kelet-szerbiai község vett részt. Akkor egyes községekben 197 százalékkal megnőtt az ingatlanadó befizetésének összege, az adókulcs növelése nélkül.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.