Rengeteg készpénz forog az ingatlanpiacon Szerbiában

2021. 03. 01., 13:45

A valamivel nagyobb, mint 500 eurós havi átlagjövedelemhez viszonyítva Szerbiában igen nagy az ingatlanpiac készpénzforgalma: a lakások mintegy 80 százalékát ilyen módon fizetik ki a vásárlók.

Csupán a múlt év utolsó negyedében csaknem egymilliárd euró került az ingatlanértékesítők kezébe, holott a törvények tiltják a 10 ezer eurónál magasabb értékű készpénzkifizetést – írja a Magyar Szó.

Kaća Lazarević ingatlanközvetítő ügynök elmondta, hogy az értékesítéssel foglalkozó irodákat a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény kötelezi a kockázatelemzésre, így az általuk megvalósított adásvételek esetén nem kerülhet sor gyanús kifizetésekre. A közvetlen eladást hirdető befektetők viszont nem kötelesek elemezni az üzletkötéssel járó pénzügyi tranzakciókat.

Készpénzzel többnyire a tehetősebb vásárlók fizetnek az ingatlanokért, és általában több lakást vesznek egyszerre. A kevesebb jövedelemmel rendelkezők a mai napig bankkölcsönök formájában térítik meg a vásárolt ingatlan árát.

Tavaly 130 ezer ingatlan került forgalomba a szerbiai piacon. Az elmúlt időszakban évente átlagban 80-90 ezer lakásért fizettek készpénzzel a vásárlók.

A 2018. április 1-jén hatályba lépett rendelkezéseket követő első évben 317 gyanús tranzakciót jelentettek be a közjegyzők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS