Rendet raknak Szerbiában a lakáskiadás dzsungelében

2019. 03. 06., 11:45

Hamarosan a szerb köztársasági képviselőház elé kerül az idegenforgalmi, valamint a vendéglátóipari jogszabály.

Szerbiában átalányban fizetik majd az adót azok, akik néhány napra adnak ki lakás(oka)t. Eddig lehetetlen volt megállapítani, hogy egyáltalán hányan vannak Szerbiában azok, akik lakást vagy lakrészt adnak ki turistáknak, rendezvényekre érkezőknek. Az illetékesek bejelentették, hogy rendet tesznek ezen a területen – írja a Magyar Szó.

Miroslav Knežević, a turisztikai minisztérium államtitkára a közszolgálati televízió műsorában elmondta: azt javasolták, hogy az átalányadó a szálláshely besorolásától és a forgalomtól függjön.

„Ha pl. 1. kategóriába tartozó apartmant vagy csak egy ágyat adnak ki, a megszabott összeget 1-gyel szorozzák, a második kategóriába sorolt szálláshelyek esetében 0,8-cal, a harmadik kategóriánál 0,7-tel stb. Ha valaki nem besorolt helyen ad ki lakást, számára 0,5 lesz a szorzószám – magyarázta Knežević.

A szaktárcának az a célja, hogy minden turistát regisztráljanak, ezért a szállásadók által is elfogadható megoldásokat kerestek, akik kétszeri-háromszori kiadásból már kifizethetik az egész évi adót.

„Mindazoknak, akik rövid távra adnak ki szálláshelyeket, kategorizálniuk kell az objektumokat, majd ki kell fizetniük az adót, utána pedig egy központi internetes rendszer által lehetővé teszik a számukra, hogy a továbbiakban egyedül jelentsék be vendégeiket, nem lesz szükségük közvetítőre” – mondta az államtitkár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS