Nem kell kapkodniuk az ingatlant eladóknak Szlovákiában

2019. 08. 05., 14:30

A szlovák jegybank ugyan szigorított a hitelhez jutás feltételein, a lakáspiacot ez mégsem rengette meg. Az idei második negyedévben is folytatódott a lakásárak növekedése, igaz, már nem annyira markánsan, mint korábban.

Hogy a jegybanki szigorítások eddig nem vetették vissza az ingatlanpiac növekedését, azt egy ingatlanpiaci portál elemzői legfrissebb felmérésükben azzal magyarázzák, hogy a szigorításokat fokozatosan vezették be, a piaci szereplőknek így volt idejük a felkészülésre – írja az Új Szó.

A második negyedévben a kétszobás pozsonyi lakások ára 3,3, a háromszobásaké 2,6 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Visszafogottabban nőtt a kassai lakások ára is, a város egyes kerületei között azonban látványos eltérések vannak– olvasható az elemzésben.

A nagyobb városokban a következő időszakban is nagy lesz az érdeklődés az új építésű lakások iránt, ezért az árak tovább nőhetnek. A Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az elmúlt időszakban ugyan megugrott az új építésű lakások kínálata a szlovák piacon, a kereslet azonban még így is meghaladja a kínálatot.

Ha sikerül tovább növelni a foglalkoztatottságot és a fizetéseket, nem kell tartani látványosabb ingatlanpiaci visszaeséstől. Ez azt jelenti, hogy akik ingatlant szeretnének eladni, azoknak nem kell kapkodniuk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS