Nem értik, hogy miért drágult a kenyér Romániában

2018. 12. 27., 13:30

Az alapélelmiszerek drágulásának korlátozását fontolgatja szerint a bukaresti kormány. A kabinet „ráuszította” a Versenytanácsot a sütőipari és cukrásztermékeket gyártó cégekre.

Miután befagyasztotta a földgáz és a villamos-energia árát, „kapzsisági adót” vetett ki a bankokra, továbbá más adóügyi módosításokat is elfogadott múlt heti ülésén, a román kormány egyes élelmiszerek árának is határt szabna.

A mezőgazdasági minisztérium azt vizsgálja, miként tudnák korlátozni az alapélelmiszerek drágulását – írja a Krónika.

Petre Daea, a mezőgazdasági tárca vezetője nem tért ki arra, hogy mit ért túlzott drágulás alatt.

Biztosra vehető, hogy a bukaresti hatóságok által tervezett intézkedés összefüggésben áll a mezőgazdasági minisztérium ellenőrző osztálya által a sütőipari és cukrásztermékek piacán végzett vizsgálatával.

„Monitoroztuk a sütőipari termékek árának növekedését. Megállapítottuk, hogy a kenyér ára 15–20 százalékkal nőtt. A vekni ára 90 baniról egy lejre vagy egy lejről 1 lej 15–20 banira emelkedett” – nyilatkozta a szaktárca meg nem nevezett illetékese.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS