Nem értik, hogy miért drágult a kenyér Romániában

2018. 12. 27., 13:30

Az alapélelmiszerek drágulásának korlátozását fontolgatja szerint a bukaresti kormány. A kabinet „ráuszította” a Versenytanácsot a sütőipari és cukrásztermékeket gyártó cégekre.

Miután befagyasztotta a földgáz és a villamos-energia árát, „kapzsisági adót” vetett ki a bankokra, továbbá más adóügyi módosításokat is elfogadott múlt heti ülésén, a román kormány egyes élelmiszerek árának is határt szabna.

A mezőgazdasági minisztérium azt vizsgálja, miként tudnák korlátozni az alapélelmiszerek drágulását – írja a Krónika.

Petre Daea, a mezőgazdasági tárca vezetője nem tért ki arra, hogy mit ért túlzott drágulás alatt.

Biztosra vehető, hogy a bukaresti hatóságok által tervezett intézkedés összefüggésben áll a mezőgazdasági minisztérium ellenőrző osztálya által a sütőipari és cukrásztermékek piacán végzett vizsgálatával.

„Monitoroztuk a sütőipari termékek árának növekedését. Megállapítottuk, hogy a kenyér ára 15–20 százalékkal nőtt. A vekni ára 90 baniról egy lejre vagy egy lejről 1 lej 15–20 banira emelkedett” – nyilatkozta a szaktárca meg nem nevezett illetékese.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS