Nem drágulnak a lakások az Új otthon program miatt Romániában

2020. 08. 04., 10:45

Nem csökkentek a lakásárak az erdélyi városokban. Szakemberek szerint a kormány által most elfogadott Új otthon program nem fog dráguláshoz vezetni.

Nem tartják valószínűnek a Krónikának nyilatkozó szakemberek, hogy drágulást eredményezne az ingatlanpiacon a lakásvásárlást támogató Első otthonból lett Új otthon program, inkább az árak stagnálását várják.

Újdonság, hogy idéntől nagyobb lakások megvásárlását is lehetővé kívánják tenni a módosuló program keretében, ennek megfelelően megszabtak egy 140 000 eurós határt is, ameddig a program keretében vásárolt lakás elmehet, vagyis ameddig a kormány garanciát vállal.

Akinek viszont ekkora lakás kell, attól nagyobb előleget várnak, az önrész ekkor 15 százalék. Aki viszont nem vágyik 70 000 eurósnál drágább lakásra vagy nagyobb hitelre, annak 5 százalékos előleget kell felmutatnia.

Az Első otthon programnak a kedvezményes kamat mellett ez volt az egyik legfőbb előnye, hiszen nagyon sok fiatalnak még ezt sem könnyű előteremteni, nemhogy a bankok által a saját jelzáloghitel-konstrukcióikban elvárt 15–20 százalékos önrészt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS