Nehezen veszi az akadályokat a digitális versenyfutásban Szlovákia

2019. 10. 01., 09:30

Szlovákia a digitális versenyképesség szempontjából a visegrádi országok között az utolsó helyen van. A legrosszabb eredményt a társadalom tudásfelkészültsége szempontjából érte el.

Szlovákia a digitális versenyképesség szempontjából nem teljesít jól, amit a svájci IMD (Institute for Management Development) vezetőképző és gazdaságkutató intézet által szerkesztett és Szlovákiában az F. A. Hayek Alapítvány által közzétett legfrissebb digitális versenyképességi toplista (World Digital Competitiveness Ranking) is alátámaszt – írja az Új Szó.

A világ 63 államát összehasonlító versenyképességi listán Szlovákia idén ugyan három helyet lépett előre, azonban így is csak a 47. helyen van, Ukrajna kivételével így az összes szomszédja megelőzi a digitális versenyképesség szempontjából.

Ausztria a 20., Lengyelország a 33., Csehország a 37., Magyarország pedig 43. a listán. Szlovákiát azonban idén már Románia, Bulgária, Oroszország és Kazahsztán is leelőzi.

Az IMD elemzi az üzleti és társadalmi hozzáállást, és azt is, hogyan készült fel az adott ország a jövő változásaira. Szlovákia a technológiai felkészültség tekintetében teljesít a legjobban, azonban ebben a kategóriában is csak a 44. helyen van.

A legrosszabb eredményt a társadalom tudásfelkészültsége szempontjából produkálta, a 48. helyre szorult.

A digitális versenyképességi listát idén is az USA vezeti, a sorban pedig Szingapúr, Svédország, Dánia, Svájc következik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS